Az MNB tervétől is tartanak az európai nagybankok

Nem akarják megvárni az európai nagybankok, míg - az MNB javaslatának mintájára - az egyes kelet-európai országok maguk szigorítják meg a devizahitelezést. A régió sebezhetőségének csökkentése érdekében a bankok önként vállalnának bizonyos korlátozásokat - erről tárgyalnak csütörtökön Londonban.

Közép- és kelet-európai bankvezérek, piaci felügyeleti vezetők ülnek össze csütörtökön Londonban, hogy megvitassák, miként lehetne meggátolni a régióban a számos veszéllyel járó devizahitelezés további terjedését - jelentette a Reuters meg nem nevezett meghívottakra hivatkozva.

A részt vevő pénzintézetek közül a legtöbbnek van magyar leánybankja: képviselteti magát, például, a belga KBC (K&H), az olasz Unicredit és Intesa Sanpaolo (CIB), az osztrák Raiffeisen és Erste, valamint a francia Societe Generale.

A hírügynökség megjegyzi, hogy a külföldi devizákban való nagyarányú eladósodottság a válság közepette kis híján végzetesnek bizonyult a térség több állama számára, és egyebek mellett az Európai Központi Bank, illetve a svájci jegybank beavatkozása kellett a nagyobb bajok elkerüléséhez.

A Reuters által közölt grafikon szerint a háztartások devizaadóssága Lettországban és Észtországban a legnagyobb mértékű 2008-ban (a teljes adósságállományukhoz viszonyítva 80 százalék fölötti), a harmadik helyen pedig Magyarország áll, 70 százalék körüli aránnyal. A 2005 és 2008 közötti növekedés azonban toronymagasan nálunk volt a legnagyobb, három év alatt gyakorlatilag meguplázódott a devizahiteleink aránya.

Az európai pénzügyi vezetőket aggasztja, hogy a válság enyhültének első jelei nyomán ismét feléledőben van Közép-Kelet-Európában a devizaalapú hitelezés. Az idézett források szerint ezért az EBRD által rendezett csütörtöki találkozón a térségben érdekelt nagy nyugat-európai bankok vezetői önként vállalandó korlátokról egyeztetnek majd, a sebezhetőség csökkentése végett.

Tárgyalni készülnek arról is, hogy melyek az okai a helyi pénznemekben való hitelezés nehézségének. Amíg nincs piac a forint-, zloty- és lejhiteleknek, addig a devizahitelezés srasztikus visszafogása újabb hitelválságot idézhet elő, ezért az IMF és az EBRD segítségére lehet szükség ebben a kérdésben - írja a Reuters.

Az Európai Unió már jelezte, hogy a devizahitelezés korlátok közé szorítására készül, azzal az egyszerű eszközzel, hogy az ilyen kölcsönök mögé az eddiginél nagyobb tőketartalékot ír elő, vagyis megdrágítja őket. A pénzintézetek azonban attól tartanak, hogy mire az uniós szabályozás életbe lép (ha egyáltalán), addig az egyes államok hatóságai saját szabályokat alkotva kaotikussá tehetik a rendszert.

Az efféle elszigetelt szabályozói lépésekre jó példa a Magyar Nemzeti Bank nemrég nyilvánosságra hozott, (nem kizárólag a) devizahitelezést alaposan megnyirbálni javasló tervezete. A Reuters egyik forrása szerint az ilyen, uniós szinten koordinálatlan szigorítások kiskapuk kialakulásához vezethetnek, ezért nem is lennének hatékonyak.