"A magyar modell megbukott" - ez történt 2009-ben a forinttal

A forint a devizahitelesek számára riasztó gyengülést produkált az év első negyedében, azóta megnyugodtak a kedélyek, de decemberben a nemzetközi viharok ismét megmutatták a forint sérülékenységét. A megoldást az euró jelenthetné, de a politikusok ezért nem tettek semmmit. Ha a politika végre ráhajt az euróra, akkor abból az állampapírpiacon keresztül a lakosság is hasznot húzhat. Az [origo] kiválasztotta a forinttal kapcsolatos öt legfontosabb idei eseményt, amelyek értékelésére a Budapest Bank szakértőit kértük fel.

Mélybe zuhant a forint

A devizahitelesek számára kiábrándítóan indult az év. A gazdasági válság miatt teljes bizalmatlanság lett úrrá a piacokon, ezért a kockázatosabbnak minősített feltörekvő piaci devizáktól elfordultak a befektetők. Ennek eredményeként meredek lejtőre került a forint, az euró árfolyama áttörte a lélektanilag rendkívül fontos 300 forintos szintet, majd még tovább erősödött, a bankközi devizapiacon 317 forintnál volt a tetőpont. A vevők gyakorlatilag eltűntek az állampapírok piacáról, a magyar kötvények senkinek nem kellettek.

Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatójának értékelése
Az előző év végén, amikor a nemzetközi pénzügyi rendszer szinte egyik pillanatról a másikra leállt, mindenki számára nyilvánvalóvá vált a magyar gazdasági törékeny finanszírozási helyzete. Volt ugyan egy nemzetközi mentőcsomag, de nagyon sok külföldi befektetési alap, nyugdíjpénztár, fedezeti alap kezelői gondolták úgy, hogy magyarországi befektetéseiket bármi áron le kell építeniük.

A magyar államkötvények hozamszintje messze meghaladta a 10 százalékot, de hazai banki és vállalati kötvényekkel, jelzáloglevelekkel euróban is 20 százalék felett kereskedtek. Igazi piaci "klimax" volt, amikor a pánikeladások addig régóta vagy éppen soha nem látott szintekre vitték az árakat. Nem tudjuk, hogy milyen messze volt egy olyan "töréspont", melyet átlépve a magyar tőkepiac teljesen összeomlik, de ez szerencsére nem következett be. Az euróerősödés valamivel 320 forint alatt megállt, és júniustól az állampapírhozamok is esni kezdtek, ami a kilábalásra utaló jel volt.

*****

Stabilabb lett, de sérülékeny maradt az árfolyam

Az első hónapokban látott zuhanás után fokozatosan tért vissza a bizalom a nemzetközi piacokon, a befektetők kezdtek hinni a magyar válságkezelés hatásosságában, így javult a forint helyzete. A második félévben a korábbi jelentős ingadozásokhoz képest viszonylag kis mozgásokat mutatott nemzeti fizetőeszköz, ám a dubaji válság, illetve Görögország leminősítése miatt az év végén kialakult piaci turbulencia rámutatott, hogy továbbra is törékeny a magyar pénz helyzete.

Duronelly Péter értékelése
A magyar forint helyzetének törékenysége arra vezethető vissza, hogy a magyar növekedési modell - ami nem más, mint hitelfelvétellel megvalósuló fogyasztásbővülés mérsékelt termelésbővülés mellett - megbukott. Ez önmagában a forint árfolyamának érezhető, tehát nem 10-15 százalékos, hanem ennél is nagyobb mértékű leértékelődését indokolná, de erre egyelőre nem került sor.

A gazdaságpolitikát ugyanis kényszerpályára állítja a magyar lakosság, valamint a kis- és középvállalati (kkv) szektor devizában történő eladósodása, ami miatt minden áron 300 forint alatt szeretnék tartani az euró és 200 forint alatt a svájci frank árfolyamát. Ez egy folyamatos huzavona a fundamentumok, a piac és a gazdaságpolitika között, ami miatt az árfolyam állandó figyelem és idegeskedés tárgya lesz.

*****

Egy időre kiszáradt az állampapírpiac:

Tavaly ősszel gyakorlatilag teljesen kiszáradt a magyar államadósság finanszírozását biztosító állampapírok piaca, az év eleji eladási hullámban szinte teljesen eltűntek a vásárlók. Nyárra a helyzet itt is javult, a magyar állam sikeres eurókötvény-kibocsátást hajtott végre, vagyis a befektetők ismét hajlandóak voltak finanszírozni a magyar adósságot.

Duronelly Péter értékelése
A nemzetközi segélycsomag és az állam viszonylag fegyelmezett költekezése miatt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megtehette, hogy a piaci igények függvényében bocsásson ki magyar államkötvényeket, és ez a továbbiakban sem lesz másképp. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a 12-13 százalékos szintekről nagy utat tett meg a hosszú lejáratú magyar államkötvények hozama (jelenleg 7-8 százalékos a hozamszint), ezért egy jelentősebb visszateszt, vagyis hozamemelkedés egyáltalán nem zárható ki.

Látni kell, hogy Magyarországnak jó lehetősége van arra, hogy belátható időn belül, négy év múlva bevezesse az eurót. Ha ez egy hiteles gazdaságpolitika prioritása lesz, akkor minden hozamemelkedést vételi lehetőségként kell értékelni. (Az állampapírpiac sajátossága, hogy az adott értékpapírok árfolyama hozamemelkedéskor csökken, a befektetők csak nagyobb kamat mellett hajlandóak megvásárolni az állampapírokat. Azaz egy, az euróbevezetésre fókuszáló gazdaságpolitika hosszabb távon lejjebb szoríthatja a hozamokat, azza növelheti az állampapírok értékét, ezért az bevezetésig tartó időszakban akár a lakosság is hasznot húzhat a Magyarország számára kedvezőtlen hozamemelkedésekből. A szerk.)

*****

Továbbra is lóg a levegőben az euróbevezetés

Továbbra sincs az euró bevezetésével kapcsolatban céldátum, pedig Veres János még pénzügyminiszterként az év elején még azt közölte, hogy 2009 végéig meghatározzák, mikor cserélhetjük le a forintot. A Reuters elemzői felmérése szerint 2014-2015 körül várható a magyar euró, ám addig számos gazdaságpolitikai lépést kell megtenni.

Duronelly Péter értékelése
Magyarország valójában soha nem akarta bevezetni az eurót, ez sem a Medgyessy-, sem a két Gyurcsány-kormánynak nem volt prioritása - pontosabban csak akkor lett az, amikor 2008 őszén majdnem a fejükre dőlt a ház. Mivel az euróbevezetést szolgáló gazdaságpolitika egyben az ország egyensúlyát is szolgáló gazdaságpolitika, ennek hiánya a likviditási válságban a forint végzetes gyengüléséhez és a magyar állampapírpiac teljes lefagyásához vezetett.

Az euró és a svájci frank társadalmi krízissel is fenyegető drágulása végül a miniszterelnök és a megelőző hét év gazdaságpolitikájának bukását hozta el. A Bajnai-kormány megteremtette annak az alapjait, de csak az alapjait, hogy egy 2010-ben hivatalba lépő kormány hiteles, az egyensúlyra koncentráló gazdaságpolitikai program mellett eljuttassa az országot oda, hogy 2014-ben bevezessük az európai közös valutát.

Magyarországnak emellett a növekedés mértékével is problémái vannak, de csak olyan "növekedésbarát" gazdaságpolitikai koncepció engedhető meg, ami nem jár együtt az egyensúly romlásával. Egyelőre nem világos, hogy a parlamenti helyekért versengő pártok pontosan milyen politikát követnének, tehát a hitelességet tekintve elég rosszul állunk. Ennek ellenére megvan a lehetőség arra, hogy a jövő év harmadik negyedévére ez ne legyen így. Az ország állampolgáraként csak remélni tudom, hogy valóban lesz változás.

*****

Háttérbe szorultak a frankhitelek

A forint tavaszi gyengülése miatt elfordultak a befektetők a piacról részben eltűnő svájcifrank-hitelektől, és inkább a forintalapú konstrukciókat preferálták, már akinek volt rá lehetősége. Szintén felkapottak lettek a forinthiteleknél olcsóbb eurókölcsönök, igaz, a növekedés itt azért volt olyan látványos, mert a korábbi években ezeket a hiteleket nem igazán keresték a fogyasztók.

Paragi Zoltán, a Budapest Bank lakossági hitelezési vezetőjének értékelése
A jelzáloghitelek tekintetében a forintalapú konstrukciók részaránya nő, és ezen a területen további a forinttermékek térnyerése várható. A forinthitelek már most versenyképesek (legalábbis a korábbi helyzethez képest), hiszen 5-6 százalék csak a különbség egy átlagos hitelösszeg forintban- és euróban számított havi törlesztőrészlete közt. Úgy fest, a lakosság megtanulta a devizahitelek hátrányait, hiszen kifejezetten keresik a forinthiteleket.

A hitelfelvevőknek jóval drágább személyi kölcsönök piacán szintén drasztikus átrendeződést lehetett tapasztalna a forintalapú konstrukciók javára, annak ellenére, hogy a piacon továbbra is elérhetőek devizaalapú hitelek. Ez a folyamat az ügyfelek tudatosabbá válására utal, a jövőben ezen a piacon is forintdominanciára lehet számítani, ami egyben a csökkenő jegybanki alapkamat egyik természetes velejárója is.