Nem lenne egyszerű a Malév pótlása

A Malév körüli herce-hurca mostani fejezete - jelesül, hogy az állam ismét tulajdont szerez a társaságban - sok más mellett annak kérdését is felveti, hogy van-e élet a Malév nélkül. Megszűnésének - igaz, jelenleg csak elméleti - lehetőségével is számolni kell, ennek azonban várhatóan súlyos következményi lennének, mind a magyarországi légiközlekedési szolgáltatások, mind a foglalkoztatottság szempontjából.

Rendkívül súlyos csapást jelentene a Malév esetleges megszűnése - mondta lapunknak Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikácós igazgatója. A magyar nemzeti légitársaság adja ugyanis a - jelenleg 13 ezer munkavállalót foglalkoztató - Ferihegyi repülőtér forgalmának hozzávetőleg 40 százalékát, így a reptéren mindenképpen súlyos foglalkoztatási nehézséget okozna a társaság esetleges bedőlése, munkahelyek ezrei kerülnének veszélybe, szűnnének meg.

A nemzeti légitársaságok léte státusz szimbólum, nagy számú munkaerőt foglalkoztatnak, nagy a gazdasági fontosságuk, megszűnésük esetleg társadalmi feszültséghez vezetne.

Egy ilyen lépés nyomán betonon maradna a Malév teljes flottája, ami a foglalkoztatási nehézségek mellett az utazóközönség számára is rendkívüli kellemetlenségekkel és kényelmetlenségekkel járna. A Malév járatainak esetleges kiesését ugyanis annak ellenére is nehéz lenne pótolni, hogy az európai legiközlekedési piacon 4-5 százalékos túlkínálat van.

A nemzeti légitársaság működése ugyanis ebből a szempontból sem analóg a fapadosokéval, amelyek meglehetős "szabadsággal" követik "menetrendjüket", ők ugyanis pontból pontba közlekedve működnek, míg a Malév modellje a hálózatos menetrenden alapul. Az utasokat tehát nem elég egyszerűen eljuttatni valahová, illeszkedni kell azt európai "menetrendhez" is, azaz figyelembe kell venni a csatlakozásokat, a továbbutazási igényeket és lehetőségeket.

3,5-4 év kellene a talpraálláshoz

Az utasforgalom szempontjából is komoly csapást jelentene a Malév bedőlése. Európában eddig két nemzeti légitársaság adta be a kulcsot, a Swissair és a belga Sabena. Bár mindkettő helyébe viszonylag hamar belépett másik - nemzetinek mondható - társaság, a Swiss, illetve a Bruxelles Air, 3,5-4 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az utasforgalom visszaálljon az "utolsó békeév" szintjére.

A Malév által jelenleg repült desztinációk hozzávetőleg 80 százalékán más légitársaságok is repülnek, a pótlás azonban ennek ellenére távolról sem egyszerű. A nemzeti légitársaság ugyanis fenntart jónéhány vonalat, amik üzleti szempontból nem egyértelműen indokoltak - más szempontok szerint viszont igen -, s amiket esetleges megszűnése esetén korántsem biztos, hogy más társaság "átvenne". A nemzeti légitársaságnak ugyanis például az országimázs, vagy a diplomácia szempontjából is van szerepe. Amennyiben például a kormányzat diplomáciai és gazdasági megfontolások alapján nyit(na) egyik vagy másik irányba, e folyamatba mindenképpen beleillene a légiközlekedési kapcsolat kiépítése még akkor is, ha az üzletileg nem lenne feltétlenül nyereséges. Ennek a költségeit pedig feltehetően csak a nemzeti légitársaság lenne hajlandó felvállalni.

Nem utolsó szempontként pénzügyi szempontból is súlyos helyzet állna elő, mivel a Malév nagyon komoly pénzekkel tartozik, s hitelezői elesnének kintlevőségeik behajtásának még az esélyétől is. A Budapest Airportnak Hardy szerint milliárdos nagyságrendű összeggel tartozik a légitársaság.

Kitüntetett jogok

Az kétségtelen, hogy Európában egyre inkább elveszíti jelentőségét a nemzeti légitársaság státusza, manapság leginkább presztizsszempontok szólnak a többségi állami tulajdonban lévő légiközlekedési társaság fenntartása mellett. Másfelől az európai légi piacon is csak idő kérdése a konszolidáció, szakemberek szerint ugyanis nem bír el mintegy 20 - különleges jogokkal azért még most is bíró - nemzeti légitársaságot a piac - az USA hozzávetőleg ugyanekkora piacát 5-6 légitársaság szolgálja ki.

A nemzeti légitársaság státusz ugyanakkor még mindig rejt magában némi előnyt a kizárólag üzleti alapokon működtetett társaságokkal szemben, a liberalizált európai piacon ugyanis a nyitottégbolt-megállapodás kedvezményei csak az adott állam nemzeti légitársaságára vonatkoznak, nem pedig az összes, az adott országban bejegyzett légitársaságra.

A nemzeti légitársaságok kitüntetett jogokat élveznek a légi közlekedésben és a kétoldalú légügyi egyezmények kedvezményezettjei. Ez különleges leszállási jogokat jelent a "zászlóshajók" számára, ami azért mind az utasok számára, mind a társaság számára komoly előnyt tud jelenteni.