Magukra maradnak a sarokba szorított Opel-munkások

Az Opel-gyárak szakszervezetei egykor Európa-szerte közösen tiltakoztak a tulajdonos leépítési tervei ellen, a gazdasági válság azonban szétzilálta ezeket a szálakat. A spanyolországi Figueruelas Opel-gyárának dolgozóit sarokba szorította a Magna, de a társüzemek egyelőre hallgatnak: a magyar üzem szakszervezete sem tervez szolidaritási akciót a nyugat-európai elbocsátásokkal kapcsolatban.

Csütörtökön későn este megegyzett egymással a munkaadói és munkáltatói oldal az egyik legnagyobb európai Opel-gyár, a spanyolországi figueruelasi üzem sorsával kapcsolatban, de a munkások gyűlésének is rá kell bólintania az egyezségre, hogy az életbe léphessen. Végleges megállapodás tehát egyelőre még nincs, így munkások nem is fújták le a négynaposra tervezett sztrájkot, a gyárban a tervek szerint nem termelnének október 28-án és 30-án, illetve november 3-án és 5-én.

A tárgyalások a spanyol kormány bevonásával folytak, és a spanyol munkaügyi miniszter, Miguel Sebastian tette egyértelművé a munkavállalói oldal számára nem túl kedvező verdiktet csütörtök este: vagy elfogadják a 900 állás megszüntetését jelentő egyezséget, vagy pedig bezárják az üzemet. A munkaadói oldal azzal érvel, hogy ennél kisebb leépítést már nem tudnak elfogadni (eddig 1700, majd 1350 munkahely megszüntetéséről volt szó). A tervek között szerepel az is, hogy a spanyolországi termelés egy részét Németországba telepítik.

Szentgotthárd egyelőre nem szolidáris

Vadász József, a szentgotthárdi Opel-üzem szakszervezeti vezetője az [origo] kérdésére elmondta: egyelőre nem tud arról, hogy közös szolidaritási akciót terveznének az európai Opel-gyárak a leépítésekkel kapcsolatban.

A spanyol egyeztetések végső kimenetele várhatóan befolyásolni fogja, hogy milyen lépéseket terveznek a az Opel-leányok munkavállalói, de úgy fest, hogy a válság szétzilálta az egykor kifejezetten erős szakszervezeti összefogást is. Az Opel szakszervezetei nem voltak ugyanis mindig ilyen passzívak, a szentgotthárdi munkavállalók 2005-ben például még jóval érzékenyebbek voltak a nyugat-európai munkavállalók sorsának alakulására. A magyar üzem munkásai négy évvel ezelőtt szolidaritást vállaltak a nyugat-európai Opel-gyárakkal, a cég munkavállalói a GM kompakt osztályt (Opel Astra) gyártó üzemek egymással szembeni kijátszására reagáltak közösen.

A szakszervezeteket 2005-ben az késztette a közös fellépésre, hogy a GM megversenyeztette egymással a gyárakat, annak érdekében, hogy a leghatékonyabban dolgozó üzemekbe telepítse a gyártást. A szakszervezetek ekkor arra törekedtek, hogy a menedzsmenttel európai szinten folytassanak megbeszéléseket, ne pedig országonként, sőt, akár gyáranként is külön-külön. A 2009-es átalakítások még nem véglegesek, de úgy tűnik, hogy mindenki a saját munkahelyeinek megtartására törekszik, így kisebb az esélye a munkavállalók nemzetközi összefogásának.

Még nincs pecsét a szerződésen

A GM és a Magna megállapodását még nem véglegesítették, erre a napokban kerülhet sor, főleg, ha a német kormány 4,5 milliárd eurós csomagjával kapcsolatban is megegyeznek a felek. A GM szeptemberben döntött arról, hogy a Magna-Sberbank alkotta duónak adja el az Opel, illetve a brit Vauxhall márkákat gyártó üzemek 55 százalékos pakettjét.

Az Opel új tulajdonosa, a kanadai-orosz Magna International az átvétel egyik feltételének szabta a hatékonyabb működést, ami több üzem bezárásával és több mint 10 ezer munkavállaló elbocsátásával járna, a tervekben 1,6 milliárd eurós megtakarítási cél szerepel. A cég 50 ezer munkavállalója 10 százalékos részesedést kapna a cégből (közülük csaknem 26 ezren Németországban dolgoznak), a GM pedig megtartana 35 százalékot.

A magyar Opel-gyárat is elérte a válság

A gazdasági válság miatt a szentgotthárdi GM-egységnek is lépnie kellett. Tavaly októberben a gyár közölte: a beszállítói igények visszaesése miatt a műszakcsökkentések és leállások után negyven - külső cégtől kölcsönzött - ember munkaszerződését már nem hosszabbították meg. A motorgyártó üzemben átmenetileg le kellett állítani a termelést, amit néhány napos szünet után csökkentett kapacitással újraindítottak. Idén januárban tovább romlott a helyzet, ekkor a cég a folyamatos termelés biztosítása és a munkahelyek megtartása érdekében a szakszervezettel egyetértésben január 16-tól, átmeneti időre heti négy napra csökkentette a munkaidőt. Május közepén - elsősorban a német kormány által bevezetett roncsprémium miatti keresletnövekedés nyomán - a szentgotthárdi gyár egyes részlegei visszatértek az ötnapos munkahétre.

Az Opel eladása miatt több nyugat-európai kormány is érezhetően aggódik. Elsőként Belgium javasolt EU-vizsgálatot az ügyben, majd Spanyolország is megfenyegette a német kormányt azzal, hogy panaszt emel az Európai Bizottságnál a németországi Opelnek adandó állami segítség miatt. A brüsszeli kabinetet attól tart, hogy az Opel bezárja antwerpeni üzemét, miközben valamennyi németországit megtartja, Madridban pedig azt közölték, hogy Spanyolország nem kíván hozzájárulni az átvétellel kapcsolatos pénzügyi terhekhez.

Az Európai Bizottság (EB) kompetenciája addig terjed, ameddig az ügylet, illetve az azt kísérő kiegészítő tranzakciók az uniós alapelveket és szabályokat érintik. Az EB így arra koncentrál, hogy a gyárak átvétele megfelel-e a tisztességes verseny szabályainak, illetve hogy a német állami támogatások folyósítása összeegyeztethető-e az alapvetően szubvenció-ellenes uniós regulációval. Az állami támogatások megítélésekor csakis gazdasági jellegű feltételek szabhatók ki, beleértve a befektetések és az gyárátalakítások helyszínét is, azaz elvileg nemzeti alapon nem lehet megvédeni a gyárakat.

Akár gyártás is jöhet Magyarországra

A nyugat-európaihoz hasonló leépítési tervekről egyelőre nem tudni, de a szentgotthárdi Opel-gyárban dolgozók jövője is bizonytalan, bár az eddigi jelek szerint a magyar munkavállalóknak talán jobbak az esélyei spanyol és belga társaiknál.

A tét magyarországi szinten kifejezetten nagy, az üzem ugyanis ezer embert foglalkoztat, és további háromezer munkahely függ a szentgotthárdi létesítménytől. Javítja az itteni esélyeket, hogy fontos motortípusokat gyártanak Vas megyében, és a magyar üzem olcsóbban termel, mint a nyugat-európaiaiak, de sokan attól tartanak, hogy az orosz kapcsolatokkal is rendelkező új tulajdonos keletebbre viheti az alkatrész- és autógyártást.

Nyáron az is felmerült, hogy a Rüsselsheimben és Bochumban lévő németországi gyárból Szentgotthárdra és az ausztriai Aspernbe telepítenék a motorgyártást, aminek következtében Németországban 3600 munkahely szűnne meg a termelésben, és továbbiak az adminisztrációban.

A gyártás Magyarországra hozatala azonban korántsem biztos. "A jelenlegi helyzetben könnyelműség lenne előrejelzéseket adni a különböző gyárak és a termelés áthelyezéséről, meg kell várni, amíg a Magna és General Motors véglegesíti és szentesíti az adásvételi szerződést. Ezt követően a Magna új tulajdonosként hozhat a csoport működését érintő döntéseket, ezek ismeretében lehet majd újat mondani" - fogalmazott Vadász József.