Vágólapra másolva!
Előzetesen alábecsülte a válságnak a legsebezhetőbb kelet-európai gazdaságokra gyakorolt hatását az IMF, és fölöslegesen szigorú feltételeket szabott többek között Magyarországnak is a hitelnyújtáshoz. A felelősség azonban közös az érintett kormányokkal - állítja egy amerikai kutatóintézet tanulmánya.
Vágólapra másolva!

Túl szigorú feltételek mellett hitelezett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországnak, Lettországnak és Ukrajnának - állapította meg egy amerikai tanulmány, amelyet a Der Standard nevű osztrák lap keddi cikke idéz. A lap emlékeztet rá, hogy a pénzintézet válságkezelését korábban is érték bírálatok, például az 1990-es években, egyes ázsiai országoknak szabott hitelfeltételek miatt.

A washingtoni székhelyű Center for Economic and Policy Research (CEPR) az említett három országról készült tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy az IMF a szükségesnél rosszabb helyzetet idézett elő. Ha érzékenyebben reagált volna, kevesebb munkahely szűnt volna meg, és kisebb megszorításokra lett volna szükség a szociális ellátások terén.

Gazdaságpolitikai hibák

A CEPR interneten olvasható dolgozata megjegyzi, hogy mindhárom országot gazdaságpolitikai hibák tették a külső sokkok számára különösen sebezhetővé. A magyar gazdaság, úgymond, erősen "túlfűtött" volt, mielőtt a válság lecsapott volna rá - ez alatt részben a hitelezés elszabadulását érti.

A tanulmány az IMF-et bírálva kiemeli, hogy az még 2008 novemberében is csak 1 százalékos GDP-zsugorodást jósolt 2009-re Magyarországnak, vagyis alaposan alábecsülte a recessziót. (Manapság a legfrissebb előrejelzések 6-7 százalékos visszaesést valószínűsítenek.)

A CEPR munkája ugyanakkor első ránézésre is tartalmaz néhány hibát, így például egy helyütt azt említi, hogy a magánszektor a válság előtt euróban adósodott el, holott több volt a svájcifrank-, mint az euróalapú hitel. A jelenlegi gazdaságpolitika boncolgatásakor pedig arról, ír, hogy márciusban lemondott a köztárassági elnök (valójában a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc távozott).

Idővel enyhített a valutaalap

Az IMF-fel kapcsolatos kritikákat osztja az Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Bécsi Intézete (WIIW) két elemzője, Vaszilij Asztrov és Vladimir Gligorov is - írja a Der Standard. Gligorov ugyanakkor rámutatott arra is, hogy idővel enyhítette a hitelfeltételeket az IMF, és mindhárom országnak nagyobb költségvetési hiányt engedélyezett.

Az IMF hitelezési politikájával kapcsolatos bírálatok a nemzetközi pénzintézet szerdai isztambuli éves értekezletén is vitára adhatnak okot. Az IMF azonban elégedett az eredményekkel: egy új, belső jelentésben megfogalmazott értékelés szerint hozzájárult "a válság legrosszabb következményeinek elhárításához".

Gyenge volt a kormányzati ellenállás

A Standard-cikk szerzője a témát kommentálva úgy vélekedett, joggal övezi értetlenség, az IMF miért szabott nulla költségvetési hiányt kezdetben feltételként Ukrajnának, hiszen Kijev így nem tudott konjunktúraprogramot beindítani. Sokkal súlyosabban esik azonban a latba, hogy a takarékossági intézkedések csaknem mindig a rossz szociális helyzetűeket érintették.

De ezekért a takarékossági intézkedésekért nem egyedül az IMF a felelős. Ukrajnában politikai képtelenség volna a gazdag oligarchákat a kasszához hívni, Magyarországon és Lettországban is gyenge volt a kormányok ellenállása az IMF-programmal szemben. Végezetül a nyugati EU-tagállamok éppen a válság csúcspontján vonakodtak megfelelő segítséget nyújtani kelet-európai partnereiknek - írta a Der Standard.