Obama megregulázná a bankokat, akik ellene lobbiznak

Szinte még el sem mondta hétfői beszédét Barack Obama amerikai elnök, máris ellene lobbizik szinte az egész Wall Street. Az elnök így hiába figyelmeztette a bankárokat: még egyszer nem fordulhat elő, hogy az adófizetők pénzéből mentik meg őket, egyes amerikai törvényhozók máris szeretnék felpuhítani az elnök szigorú javaslatait.

"Lehman Brothers, Merrill Lynch, AIG, Washington Mutual, Wachovia" - sorolta a csődbe ment, elbukott, felvásárolt vagy éppen állami mentőövre szoruló óriásbankokat az amerikai elnök, aki keményen odamondogatott a bankároknak hétfői, New York-i beszédében.

Egy nappal a Lehman történelmi - hatszázmilliárd dollárt felemésztő - bukásának egyéves évfordulója előtt, óvta az "önelégültségtől" a pénzintézeti vezetőket Barack Obama. Szerinte vannak köztük olyanok, akik "félreértik a pillanatot", és ahelyett, hogy "tanultak volna a Lehman leckéjéből", inkább figyelmen kívül hagyják a válság tanulságait. És teszik ezt "nemcsak a saját, hanem az egész nemzet kárára". Obama ezért figyelmeztette a bankárokat, hogy még egyszer nem fordulhat elő, hogy az adófizetők pénzéből húzzák ki őket a bajból.

Indulatok

Obama indulatait amerikai kommentárok azonban nemcsak a pénzemberekkel szembeni hévvel magyarázzák: az egészségügyi reformok miatt megtépázott népszerűségű elnök most megpróbálja az új pénzügyi szabályozókra terelni a figyelmet. Obamának azonban ezen a területen is kemény ellenállásra kell számítania, javaslatait ugyanis máris megkezdték felpuhítani az amerikai törvényhozás mindkét házában.

Az elnök hétfőn több - részben már korábban is ismert - javaslatot fogalmazott meg. Eszerint új pénzügyi szervezetekre van szükség ahhoz, hogy megelőzzék egy újabb gazdasági és pénzügyi válság bekövetkezését. Obama a józan észre hivatkozott, és azt ajánlotta, hogy törvényi szabályozás nélkül is a bankok fogadják meg tanácsát, és a hosszú távú célok megvalósításáért adjanak jutalmakat, ne pedig a rövidtávú haszonszerzésért. (Egyébként ilyen értelmű döntés már született idén nyáron a törvényhozásban is.)

Felügyelet kell

Obama elsősorban a multinacionális, több ágazatot és országot behálózó mamutpénzintézetek felügyeletét szorgalmazta. Ezek esetleges megingása ugyanis az egész pénzügyi rendszer összeomlásával fenyeget. Ha viszont bekövetkezik a csőd, akkor világos szabályok szerint kell dönteni és lebonyolítani a procedúrát, nem pedig hajnalra virradóra, egyetlen éjszaka kapkodni, és menteni a menthetőt, ahogyan ez a mostani válság során annyiszor történt.

A Lehmant az amerikai hatóságok nem mentették meg, a bukás azonban váratlanul pusztító hatással járt a nemzetközi pénzpiacokra, és ekkor már hirtelen sürgőssé vált tavaly szeptemberben az állami beavatkozás. Eklatáns példák is voltak a Lehmannál is pusztítóbb csőddel fenyegető bankok és biztosítók megmentésére. Az amerikai AIG és a német Hypo Real Estate (HRE) fennmaradásának körülményeiről korábban az [origo] is részletesen beszámolt, méghozzá olyan részletekről, amelyek csupán idén derültek ki, egy évvel az események után. Az AIG-ra például 180 milliárd dollárnál is többet költött végül az amerikai állam és a HRE is több mint százmilliárd eurójába került Berlinnek. (Érdekes, hogy a Lehman "meg nem mentésének" körülményeiről azóta sem szivárogtak ki dokumentumok, pedig a másik két pénzintézet sorsát percről percre lehet követni még az azóta publikált iratokból és feljegyzésekből.)

Átláthatóság

Az amerikai elnök szerint a bankrendszernek ezentúl átláthatóan kell működnie, megőrizve persze a növekedés képességét. Ugyanakkor a régi módszerek nem maradhatnak fenn, itt is változásra van szükség.

Ám a változás - úgy tűnik - nehezen megy: a törvényhozásban máris ellenállás mutatkozik az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board (Fed) további hatáskörökkel való felruházásával szemben. Így például vitatott, hogy a Federal Reserve kapjon-e jogosítványt az óriásbankok lefoglalására, ha azok összeomlással fenyegetik az egész gazdaságot. A Federal Reserve feladata lenne a "rendszerszintű" hibák kiszűrése a pénzügyi szektorban, ám ezt a törvényhozók úgy akarják állítólag felpuhítani, hogy egy "szabályozótanácsot" állítanának fel, amely osztozna a Feddel ezeken a hatáskörökön - írja a Bloomberg hírügynökség és a BBC.

Már most is van példa a bankmentésre

Jelenleg egyébként hasonlóan jár el a szövetségi betétbiztosítási társaság Amerikában. Az FDIC-nek azonban csak korlátozott összeg áll rendelkezésére, és hétről hétre lefoglal ugyan pénzintézeteket, de ezek kisebb regionális bankok az USA-ban, nem pedig több ezer milliárd dollárokat kezelő multik megmentésére készült fel a betétbiztosító.

Obama szeretne felállítani egy új felügyeleti szervezetet, a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Ügynökséget (Consumer Financial Protection Agency), amely ellenőrizné az olyan pénzügyi termékek kibocsátását, mint a hitelkártyák, az autóhitelek és a jelzálogok. Az FTC, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság fogyasztóvédelmi jogköreit is kiterjesztené Obama a mostani tervek szerint.

A Wall Street lobbizik

A BBC ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a Wall Street máris keményen lobbizik a szigorúbb szabályozás ellen. A bankárok jó esélyeit mutatja, hogy a kongresszusban máris heves vita folyik a pénzintézetek megregulázásáról, és időközben a vitatott egészségügyi reform is gyengíti az elnök pozícióit. A brit hírforrás ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Obamáéhoz hasonló álláspontot képvisel a brit miniszterelnök. Gordon Brown a BBC-nek adott interjújában felháborodott amiatt, hogy a bankok vezetői máris újra jutalmakat adnak egymásnak, sőt kibővítik a prémiumok rendszerét egyes bankok.

Brown és Obama hamarosan Pittsburghben találkoznak a G-20 csúcstalálkozón, amelynek előkészíületei immár hetek óta zajlanak. Érdekes, hogy korábban éppen Amerika és Nagy-Britannia vezetői álltak ellen annak a német-francia közös javaslatnak, amely törvényekben írnák elő a bankárjutalmak korlátozását, és azt, hogy hosszú távú célokat premizáljanak a pénzintézetek a rövidtávúak helyett.