Nullás jövő évi növekedésre számít a GKI

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint jövőre se nem nő, se nem csökken a gazdaság kibocsátása az idei komoly esés után. A jövő évi választások kockázata megmozgathatja a forint árfolyamát, de 2010-ben 265 forint körül stabilizálódhat az euró, amelynek átvételére 2013-14-ben mutatkozik majd esély.

A nyári adatok a világgazdaságban és Magyarországon is a korábbinál kevésbé rossz gazdasági helyzetre utalnak. A fejlett országokban a rengeteg közpénz felhasználásával nemcsak a pénzügyi rendszer összeomlását, s ennek nyomán egy tragikus méretű gazdasági-szociális katasztrófát sikerült elkerülni, de a II. negyedévi adatok már a válság mélypontja körüli helyzetet valószínűsítenek. A világ túljutott az elmúlt 70 év legnagyobb gazdasági válságának legfájdalmasabb szakaszán.

Világszerte - így Magyarországon is - emelkednek a konjunktúra- és tőzsdeindexek, erősödik a befektetők kockázat-vállalási hajlandósága. Ez a reálfolyamatok javulását vetíti előre. Ugyanakkor ennek mértéke és tartóssága bizonytalan. Még nem látható, hogy nem fullad-e ki a készletfeltöltésnek is köszönhető, sok országban költségvetési forrásokkal megtámogatott kereslet-növekedés, mennyire indulnak be szerves növekedési folyamatok. A nemzetközi szervezetek a nyár végén hosszú idő óta először nem lefelé, hanem felfelé korrigálták gazdasági előrejelzéseiket.

A visszaesés mértéke Magyarországon az átlagosnál magasabb: 2009 I. félévében az EU-ban 4,8 százalékkal, Magyarországon 6,4 százalékkal volt kisebb a GDP, mint egy évvel korábban. Eközben 15-20 százalékos visszaesést szenvednek el a balti államok, de a magyarnál nagyobb a visszaesés Romániában és Szlovéniában is. Németország - fő exportpiacunk - GDP-je csaknem 6 százalékkal csökkent.

A magyar gazdaság 2009 őszén a visszaesés mélypontján van (a hazai számbavétel szerint az I. félévben a GDP 7,2 százalékkal esett). A IV. negyedévben ehhez képest már minimális növekedés várható, ami a tavalyi IV. negyedévhez képest még nagy, mintegy 4 százalékos csökkenést jelent. Éves átlagban mintegy 6,5 százalékos visszaesés valószínű. A szolgáltató szektor enyhíti a visszaesést, egyfajta stabilizátor szerepet tölt be.

A foglalkoztatási, bérezési és fogyasztási folyamatok fokozatosan alkalmazkodnak a recesszióhoz. Éves átlagban 9,8 százalékos, az év végén 10,3 százalék körüli munkanélküliség várható. A lakosság reálkeresete 2-3 százalékkal, reáljövedelme 4-5 százalékkal esik vissza (a munkanélküliség növekedése és a jóléti transzferek szigorítása miatt). Mivel a lakosság hitelfelvétele zuhan, fogyasztása 6,7 százalékkal csökken, megtakarítási hajlandósága viszont látványosan, a GDP közel 5 százalékára emelkedik.

A fogyasztás a II. félévben az I. félévinél is erőteljesebben esik. A beruházások volumene mintegy 5 százalékkal mérséklődik. A visszaesést az EU-forrásokból finanszírozott, jórészt infrastrukturális beruházások fékezik. A külkereskedelemben az év egészében mintegy 4,5 milliárd euró aktívum várható. A folyó fizetési és tőkemérleg körülbelül egyensúlyban lesz. A magyar gazdaság 2009-ben nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást, mert a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja.

Éves átlagban 4,4 százalékos, az év végén 6 százalék közeli infláció várható. Éves átlagban inflációs hatású a tavalyinál 7-8 százalékkal gyengébb forint, a második félévben azonban az első félévinél (290 forint) lényegesen erősebb és kevésbé ingadozó, 270 forint körüli árfolyam várható. A jegybanki alapkamat a kedvezőtlen pénzpiaci hangulat idején magas szinten (9,5 százalék) maradt. Az MNB csak a pénzpiaci kockázatvállalási kedv javulása és a jövő évi adótörvények elfogadása után mérsékelte a kamatot összesen 150 bázisponttal. Az év során folytatódhat a kamatcsökkentés, év végére 6,5-7 százalék közöttire.

2010-ben a magyar egyensúlyi mutatók tovább javulnak, a GKI előrejelzése szerint 2010-ben az ideivel azonos szinten marad a GDP termelés. A külső finanszírozási igény gyakorlatilag a megújításra korlátozódik, az államháztartási hiány nem növekszik, az adósságráta mérséklődni kezd. A fokozatosan javuló befektetői bizalom hatására nagyobb lesz a magyar eszközök iránti kereslet, bár az első félévben a politikai (választási) kockázat beárazódik. Így a második félévben tovább mérséklődnek az állampapír hozamok, a forint erősödik.

A jegybank a stabilitás megőrzése mellett fokozatosan csökkentheti az alapkamatot a 2009 végi 6,5-7 százalékról 2010 végére 6 százalék környékére. A forint árfolyama 2010 I. félévében a választások okozta bizonytalanság miatt a 2009. II. félévre jellemző 270 forint/euró környékén marad, majd a pénzpiac és a nemzetközi szervezetek által támogatott gazdaságpolitika esetén a II. félévben 260 forint/euróra erősödik, s éves átlagban 265 körül alakul.

A számos mutató alapján az elmúlt években sereghajtónak bizonyult magyar gazdaság 2010-ben egyensúlyi szempontból az európai középmezőny élére kerül. Ennek megőrzése, illetve további strukturális reformok végrehajtása esetén a válság utáni időszakra viszonylag kedvező versenyképességi és növekedési pozícióba hozhatja magát. Sőt, Közép-Európában talán egyedül nálunk kerülhet reális közelségbe az eurózónához való gyors (2013-14-es) csatlakozás. A munkanélküliségi ráta éves átlagban az ideivel megegyező, 9,8 százalékos lesz. A foglalkoztatás mélypontja 2010 I. negyedévében várható.