Óriás piramisjáték bukott meg Libanonban

Vágólapra másolva!
Piramisjátékkal tüntette el magánszemélyek és vállalkozók sok százmillió dollárját egy libanoni üzletember. Az eset pikantériája, hogy az illető köztudottan kötődik az egyébként helyben jótékony szerepben tetszelgő Hezbollah szervezethez.
Vágólapra másolva!

Milliárd dolláros nagyságrendű piramisjáték bukott meg Libanonban, magával rántva családok ezreinek összes megtakarítását - számolt be keddi számában a New York Times.

Az országban eddig nem látott méretű csalás elsősorban a síita muszlimok között szedte áldozatait, esetenként falvak teljes lakosságát elszegényítve. A 40-50 százalékos profit reményében sokan elzálogosították házukat, földjüket, vagy más módon verték magukat adósságba, hogy "befektethessenek".

A libanoni Madoff

A már rács mögött ülő felelős a helyi lapok által libanoni Madoffnak is nevezett Szalah Ezzedin. A 49 éves üzletember korábban a Dar el-Hadi nevű, elsősorban vallásos témájú publikációkkal foglalkozó kiadó tulajdonosaként, ezzel összefüggésben pedig jámbor, sokat jótékonykodó emberként volt ismert a síita közösségben.

Ezzedin tavalyelőtt alapította meg Bejrútban az al-Musztatmir nevű pénzügyi vállalkozást, amely főként befektetéskezelésre szakosodott. A pilótajátékban beszedett, nyom nélkül eltűnt pénzt, úgymond, nyersanyagokba - aranyba, olajba, acélba és más fémekbe - fektette Afrikában és a Közép-Keleten.

Papírmunka nélkül

A befektetések egyik jellegzetessége az volt, hogy Ezzedin azokról semmiféle hivatalos papírt nem adott, legfeljebb több településről összegyűjtött, néhány százezer dolláros "csomagokat" igazolt egy-egy csekkel.

Az amerikai lap szerint az ügyfelek azért bíztak meg ennyire vakon Ezzedinben, mert köztudottan jó kapcsolatokat ápol a Hezbollahhal. A radikális szervezetnek a libanoni lakosság közel 30 százalékát kitevő síiták körében óriási a befolyása.

"Erős garancia"

A New York Times tudósítása szerint az egyik károsult úgy fogalmazott, "olyan garanciát kaptunk, amely erősebb bármelyik bankénál". Nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, hogy ez alatt a Hezbollahot érti-e, de az összes nyilatkozóval együtt anonimitásba burkolózott, hogy ne kerülhessen bajba.

Ezzedin vélhetően azért is tudott annyi embert rászedni, mert a helyi síiták körében hagyományosan nagyon erős a libanoni központi hatalommal, illetve annak összes hivatalos intézményével szembeni ellenérzés. Ez az oka annak, hogy a Hezbollah úgy tud működni, mint állam az államban.

A piramisjáték lényege, hogy elindítói a pénz fialtatása helyett az új belépők befizetéseiből finanszírozzák a hozamot, ezért a rendszer egy idő után szükségképpen összeomlik - a kezdeti, jól járó befektetők után rengeteg károsultat hagyva maga után. Magyarországon is többször előfordult már a rendszerváltás óta, a legfrissebb kapcsolódó hír éppen egynapos. Egyes vélemények szerint a multi level marketing néven ismert kereskedelmi modell is hasonlít rá, bár ilyen vállalkozások hosszú ideje működnek.

Térségünkben az egyik legnagyobb piramisjáték Albániában zajlott le 1996-1997-ben. A három és félmilliós lakosság kétharmada bukott rajta, összesen másfél-kétmilliárd dollár körüli összeget. Az állam gyakorlatilag összeomlott, rövid idő alatt polgárháborús viszonyok alakultak ki, a fegyveres zavargásokban többezer ember meghalt.



Gyakorlati felelősség

A becsületességét, önzetlen vallásosságát előszeretettel hangsúlyozóHezbollah számára roppant kínos az ügy. Haszan Naszrallah sejk sietett kijelenteni, hogy az általa vezetett szervezetnek semmilyen hivatalos kapcsolata nem volt Ezzedinnel, de pár nappal később egy videoüzenetben elismerte, hogy a Hezbollah gyakorlati felelősséget visel a történtekért. Egyébként a mozgalom több tisztségviselője is a károsultak között van.

Libanonban már hallani olyan hangokat, hogy a Hezbollahnak kártalanítania kellene a pórul jártakat, de erre biztosan nem lesz hajlandó, és a 2006-os, Izrael elleni háború óta tartó újjáépítés közepette nyilván pénze sem lenne rá. Egy válságstábot mindenesetre felállított, jelenleg a veszteségek összesítése folyik.

Szociális gondok a láthatáron

A lapnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő bírósági tisztségviselő az eltűnt pénz nagyságát legalább 700 millió, esetleg az egymilliárd dollárt is meghaladó összegre tette. Azért is nehéz a becslés, mert a Hezbollah iránti lojalitás a kifosztottak némelyikét hallgatásra készteti.

Ez az összeg talán nem rengeti meg Libanon gazdaságát, de a síita közösségen belül súlyos pénzügyi és szociális problémákat okozhat. Nemcsak magánemberek, hanem pénzügyi naivitással nem vádolható vállalkozók is jókora hiteleket vettek fel a piacinál sokkal jobb megtérülés reményében.

Az utca emberének persze megvan a magyarázata a történtekre. "Az egész az USA és Izrael miatt van. Amint rájöttek, hogy Ezzedin közel áll a Hezbollahhoz, tönkretették" - idéz a New York Times egy helyi taxisofőrt.