Járai: Több száz fölösleges intézmény működik

Vágólapra másolva!
Magyarország akkor lesz képes korábbi versenyképességét visszaszerezni, ha a GDP arányos újraelosztást a jelenlegi 50 százalékról 40 százalékra szorítja le - jelentette ki Járai Zsigmond, a jegybank volt elnöke, a CIG Közép-európai Biztosító Zrt. felügyelőbizottsági elnöke a 47. Közgazdász vándorgyűlésen pénteken Zalakaroson.
Vágólapra másolva!

Magyarország jelenlegi legnagyobb problémája az, hogy a Davosi Fórum versenyképességi listáján 2002-ben elért 28. helyről 2007-re lecsúszott a 62.-re - mondta Járai Zsigmond, jelezve, hogy régiós versenytársaink a 26.-32. helyet foglalják el.

A jegybank korábbi elnöke szerint "kormányozni kellene", és a kormányzati intézmények tekintélyét és szakszerűségét kellene helyreállítani. Élesen ostorozta a magyar bürokráciát, amelyet óriásinak nevezett. Az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere szerint "tízperces kávézás alatt egy pénzügyminisztériumi kollégával 100 intézményt sikerült megszüntetni, ami 100 milliárd forint megtakarítást hozna", de az is elképzelhető, hogy több ezer fölösleges intézmény működik.

Ma az állami újraelosztás mérete a GDP 50 százalékát teszi ki, versenyképes akkor lesz Magyarország ha ez az arány 40 százalékra csökken - fogalmazott Járai Zsigmond. Hozzátetette azt is, hogy a munkahelyek támogatását, valamint az oktatás és az egészségügy finanszírozásának méretét nem szabad szűkíteni.

Az államigazgatásra, illetve az önkormányzatokra ugyanakkor GDP arányosan 2-3 százalékkal többet költ az ország, mint versenytársai, a lehetséges megtakarítás nagysága 600-700 milliárd forint - jelezte, hozzátéve, hogy hasonló nagyságrendet lehetne megtakarítani a gazdasági kiadásoknál, például a metró-beruházásnál, vagy a MÁV és a BKV finanszírozásánál, valamint a közbeszerzések átláthatóbbá tételével.

"A monetáris politika nehéz helyzetben van, a pénzügyi stabilitásra és a jelenlegi pénzügyi rendszer fenntartására koncentrál, de ez hosszabb távon tönkreteszi a gazdaságot" - fogalmazott a jegybank korábbi elnöke, aki szerint a bankrendszer és a pénzügyi felügyelet is felelős a Magyarországon kialakult válságért, mert ösztönözte a devizahitelek bővülését.