A keleti szakasz túl van legrosszabbon, a legerősebb országokban, Lengyel- és Csehországban már megkezdődött a növekedés, ami bíztató jel lehet a régió többi országának is. A külföldi befektetők bizalma valamelyest helyreállt ugyan ezekben az országokban, a központi bankok és a kormányok továbbra is óvatosak. Karvalits bíztatónak látja az eurozóna eredményeit, ugyanakkor rávilágított, hogy a politikusoknak tudatában kell lenniük, hogy a fellendülést a fiskális ingerek éltetik.
Nehéz kérdés, hogy mi történik, ha a fiskális és monetáris impulzusok megszűnnek - mondta Karvalits Ferenc. Globális szinten előfordulhat, hogy tőkehiány lép fel, ami befolyásolhatja a bíztató kilátásokat.
Magyarország volt az első EU-tagállam, amelyik az IMF segítségéért folyamodott, és ezzel együtt az első, ami olyan radikális reformok meghozatalára kényszerült, mint az áfa növelése vagy a nyugdíjkorhatár megemelése. A szociális kiadások csökkentése fájdalmas döntés volt, főleg mivel ezzel egy időben nőtt a munkanélküliség is.
A szükségintézkedések ugyanakkor meg hozták eredményüket, és talán gyorsabb fellendülésre is esélyt adhatnak - tette hozzá a jegybankelnök. Karvalits szerint a fellendülés 2011-ben indul el. "2010-re még csökkenést, de 2011-re már a gazdaság 3,5 százalékos növekedését várjuk" - mondta. Ezzel túlszárnyalnánk a környező országok növekedését, melyek nem kerültek olyan közel a tönk széléhez, mint Magyarország.
Múlt héten Bajnai Gordon miniszterelnök és Oszkó Péter pénzügyminiszter is Karvalitshoz hasonlóan nyilatkozott. Bajnai szerint Magyarország képes lesz magára találni, és ismét a piacról finanszírozni magát, ha a költségvetési hiányt csökkentő intézkedésekkel az ország visszanyeri a befektetők bizalmát. A miniszterelnök szerint az ország elsőként lábal ki majd a válságból a régión belül 2011-12-ben.
Oszkó Péter az MTA egyik konferenciáján úgy nyilatkozott, hogy a régió legstabilabb országa lesz Magyarország 2011-re, a magyar uniós elnökség évére.