Vágólapra másolva!
Több mint három éve bővült utoljára a mára 27 tagországot számláló Európai Unió, amiről úgy tűnt, hogy már csak kelet felé tud terjeszkedni, de most mégis nyugatról kopogtat Brüsszel kapuján a legújabb jelentkező. A válságban megtépázott Izland szigete az EU-ban kereshet menedéket, csak éppen az izlandiak nincsenek meggyőzve, hogy ez a jó megoldás.
Vágólapra másolva!

Itt olvashatja a válság híreit!

A pénzügyi, majd gazdasági válság hatására hatalmas pénzösszegek tűntek el a semmiben, ahogy patinásabbnál patinásabb bankok jelentettek csődöt, vagy ismerték be, hogy rosszul mérték fel a piaci körülményeket. Rengeteget veszített az Egyesült Államok, az EU tagállamai és számos fejlődő ország, de csak egyetlen ország "büszkélkedhet" azzal, hogy hazai gazdaságának tízszeresét bukta el a pénzügyi piacokon: Izland.

A 300 ezer lakosú szigeten a bankok veszélyes játékba kezdtek, de szinte páratlan mértékben kötötték hozzá tevékenységüket a nemzetközi pénzpiacok alakulásához. Komoly profitra tettek szert, de 2008 szeptemberében, mikor rosszabbodott az addig csak kibontakozó válság, a bankok sorra kezdtek bedőlni a szigeten, és magukkal rántották az egész országot is.

A tőzsdepiacok összeomlása, a valuta elértéktelenedése pánikot keltett a lakosság körében. Nem tartott soká, míg idén januárban Geir Haarde miniszterelnök konzervatív kormányának távoznia kellett, és helyét a baloldali Johanna Sigurdardottir vezette kormány vette át - egy olyan kabinet, amely megválasztása előtt az EU-hoz való csatlakozásra tett ígéretet.

Csodás Európa

Az Európai Unió a tagállami szolidaritással és az euróövezethez kapcsolódó befektetői bizalommal ideális lehet a biztonságra vágyó Izlandnak, de ehhez két feltétel teljesülése szükséges: az izlandiaknak és az EU-nak is akarnia kell a csatlakozást, miközben egyik sem tűnik még biztosnak.

A szigeten tradicionálisan nagy a szkepticizmus a csatlakozással szemben, ami csak az elmúlt pát hónapban kezdett enyhülni. Az elmúlt 10 évben az izlandiak három csoportra voltak oszthatók: 40 százalék pártolta a tagságot, 40 százalék ellenezte, míg 20 százalék bizonytalan volt. Láthatóan nem egyértelmű, hogy az izlandiak alapból támogatják a csatlakozást.

Bezsédes adat, hogy az izlandiak 60 százaléka támogatta májusban a tárgyalások megkezdését, de sokan már akkor kételyeiket fejezték ki az EU agrár- ás halászati-politikája kapcsán. Ez azért különösen jelentős kérdés, mivel az ország exportjának 39 százalékát a halászati termékek teszik ki.

A lakosság kételyei köszöntek vissza az izlandi parlamentben a társulásról folytatott vitában is, ami hat napig tartott és végül a csatlakozáspártiak javára dőlt el 33-28 arányban, két tartózkodással. Sigurdardottir szóvivője szerint rendkívül boldog volt a döntés miatt, az izlandi külügyminiszter pedig történelmi pillanatnak nevezte az eseményt.

Hosszú menetelés hegynek felfele

A sikeresen lezajlott zárószavazás ellenére az izlandi csatlakozás neheze természetesen még hátravan. Izland így us sokkal jobb helyzetben van, mint a korrupciótól sújtott Albánia vagy a komoly fenntartásokkal kezelt muzulmánok lakta Törökország, de még így is meg kell egyeznie egyes EU-s tagokkal.

A legnagyobb gondot az Egyesült Királyság és Hollandia jelentheti. Mindkét nyugat-európai ország komoly izlandi kintlévőségekkel (követelésekkel) rendelkezik, és olyan megoldást kényszerítettek az izlandi kormányra, ami a választópolgárokat egyáltalán nem töltötte el boldogsággal.

A két EU tagállam lakosai egy izlandi bank internetes leányvállalatába, az "Icesave" nevű bankba fektettek be, de a megtakarításaik a válság miatt elúsztak. A kormányok a gondokat látván azt vállalták, hogy pénzt juttatnak az izlandi bankrendszerbe, de azzal a feltétellel, ha az ő tartozásaiknak a kiegyenlítését cserében elvállalja Reykjavik.

A fenti megoldás gyakorlatilag egy hosszú távú kölcsönnek felel meg, amit 15 évig fog fizetni Izalnd, 5,5 százalékos kamattal, 3,86 milliárd dollárnak megfelelő összegben az Egyesült Királyságnak, 1,86 milliárd dollár értékben Hollandiának. A számla jelentéségét mutatja, hogy a végösszeg nagyjából Izland egy éves hazai össztermékének (GDP) harmadát fogja kitenni.

Forrás: AFP

Az izlandiakat természetesen nem lelkesíti a gondolat, hogy 4 hónapig ingyen dolgoznak majd az angoloknak és a hollandoknak, de egy esetleges csatlakozásivétó a már EU-tagok részéről sokkal rosszabb lenne az elemzők szerint.

A bankrendszer újjáélesztése

Az esetleges vétó mellett más indok is van amellett, hogy az izlandiak elfogadták az angol-holland ajánlatot. Előző év októberében államosították a három legnagyobb izlandi bankot - az összesen 60 milliárd dolláros tartozással rendelkező Glitnirt, Kaupthingot és Landsbankit -, és a jelek szerint most itt az idő a pénzüyek rendezésére.

Az állam most új bankokat hoz létre, részben 2,1 milliárd dollár értékű saját befektetéssel, részben a régi bankokból átmentett használható részekkel, de a követelések egy hányada is öröklődött (többek közt az angol-holland pénzek) így a két ország csak garanciákkal, azaz a hitelfelvétellel volt hajlandó átadni a náluk lefoglalt izlandi befektetéseket.

Az új bankokra azért van szükség, mert ezzel jelezhetik Reykjavikból a külvilág fele, hogy jó úton halad a válságkezelés, és csak így kaphatnak külföldi segélyeket is. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank (WB) 10 milliárd dollárt ajánlott fel Izlandnak, de a pénz csak a bankrendszer rendbetétele után hívható le.

Steingrimur J. Sigfusson izlandi pénzügyminiszter szerint az "új" bankok - az Islandsbanki, a New Kaupthing és a New Landsbanki - felállításának hála augusztusban már megérkezhet az IMF-től a segély következő részlete , és azt is pozitív fejlemény, hogy külföldi magánbefektetők is részt vállaltak a bankalapításokban.

Már csak évek kérdése

Az izlandi kormány eltökéltségét mutatja, hogy nem vesztegetik az idejüket. Az uniós csatlakozásról július 16-án lezajlott sikeres parlamenti szavazás után egy héttel, július 23-án a külügyminiszter Ossur Skarphedinsson át is adta Carl Bildt svéd miniszterelnöknek, az EU soros elnökének Izland csatlakozási kérelmét.

A nagy sietség ellenére még biztosan évek telnek el, amíg Izland teljes uniós taggá válik. Bár a sziget 40 éve az Európai Szabadkereskedelmi Övezet (EFTA) és 15 éve az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja, a csatlakozási tárgyalások csak 2010 februárjában indulhatnak meg, 2011-12 tájékán lehet tartani népszavazást Izlandon, és legkorábban csak 2013-ban lehet meg a teljes jogú tagság.

Ezt támasztották alá az izlandi pénzügyminiszter szavai is, aki a csatlakozást egy "hosszú, de előnyös" folyamatnak nevezte. Az ország idén 8,7 százalékos munkanélküliséggel és 9 százalékos GDP-csökkenéssel néz szembe, amin az EU-tagság távoli esélye közvetlenül nem segít, de legalább egy kis reményt juttat az abból mostanság hiányt szenvedő izlandiaknak.