Nagyot vágott az MNB, esett a forint

Vágólapra másolva!
A jegybank hétfői ülésén 100 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatszintet. A piac 50 bázispontos csökkentésre számított, a forint rögtön érezhető gyengülésbe is kezdett, amiben az is szerepet játszhatott, hogy a lett kormánykoalíció egyik pártja bejelentette, hogy nem írja alá az IMF-szerződést. A forintárfolyam a későbbi kereskedésben nem változott lényegesen, fél hatkor 267,65 forintot ért az euró.
Vágólapra másolva!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 2009. július 28-i hatállyal 100 bázisponttal 8,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét.

Az elemzők többsége szerényebb, 50 bázispontos kamatcsökkentésre számított. A vártnál nagyobb vágás után a forint gyengülni kezdett, az euró árfolyama 266,50 forintról 268 fölé emelkedett, a dollár az ugrás után 187,60, a svájci frank pedig 176 forinton állt. Az euró fél 4 körül már 267,20 forintnál járt, ami korrekciót jelentett.

A forint gyengülésében az is szerepet játszhatott, hogy az egyik lett kormánypárt közölte, hogy nem írja alá a balti ország és az IMF közötti szerződést. Kolba Miklós, az ING Bank elemzője szintén a lett eseményekkel magyarázta a forint esését, a piac ugyanis a meglepően nagy vágást inkább pozitívan értékelte.

Simor: megfelelő inflációs folyamatok

Simor András, az MNB elnöke a kamatvágás utáni forintgyengülésről szólva elmondta, egyrészt a változás nem volt jelentős, másfelől pedig az MNB nem a rövid távú, napon belüli vagy akár néhány perc alatt végbement változások alapján dönt a kamatól.

Simor kifejtette, hogy a gazdasági növekedés nagyjából a jegybank által várt pályán halad, bár a növekedési szerkezet nem teljesen olyan, mint amire az MNB szakértői számítottak a májusban publikált inflációs jelentésben. A nettó export kicsit magasabb, vélhetően egyszeri tételek miatt, valamint lakossági fogyasztás alkalmazkodása erőteljesebb, azaz a fogyasztás visszaesése nagyobb lesz a vártnál.

A lettországi kockázat

Simor András Lettországgal kapcsolatban kiemelte, a balti ország valóban kockázatot jelent. Azt azonban látni kell, hogy számos különbség van a két ország között. Lettországban a bankok helyzete megkérdőjelezhető, ott elsősorban a skandináv bankok aktívak, fix az árfolyamrendszer és 10 százalék körüli, vagy annál is nagyobb GDP-csökkenés várható, ezek a legfontosabb tényezők, amelyekben eltér az ottani helyzet a magyarországitól.

Az inflációs folyamatok a várakozásoknak megfelelően alakulnak, néhány tényező miatt az utóbbi árindexek kicsit magasabbak voltak az előrejelzésekben szereplőnél. Ez részben azzal magyarázható, hogy feldolgozatlan élelmiszerek árának rendkívül változékony. Azon az időhorizonton, 5-8 negyedéves távlatban a kitűzött cél környékén és az alatt mozog - fogalmazott Simor.

Az elnök szerint az MNB kamatpolitikáját az inflációs pálya alakulása mellett a kockázati megítélés határozta meg, és az utóbbi hónapokban változás következett be, a befektetők kockázati étvégya megnövekedett, tehát tartósan javult Magyarországba vetett bizalom.

Szintén kedvező, hogy az utóbbi hetekben megindult az állampapírok elsődleges piaca, és Magyarország a piacok által is sikeresnek tartott devizakötvény-kibocsátást hajtott végre. Mindezek alapján döntött a jegybankárok tanácsa a 100 bázispontos kamatvágás mellett, viszont Simor elmondása szerint az eredmény szoros szavazáson dőlt el.

Jót tehet az állampapíroknak

Az Equilor gyorselemzése szerint a kamatcsökkentés várhatóan pozitívan hat majd az állampapírpiacra, mivel a további csökkentések lehetősége vásárlásra ösztönözheti a külföldieket. Kiemelt fontosságú lesz az is, hogy a monetáris tanács döntése egyhangú vagy megosztott szavazás után jött-e létre, ugyanis egy egyhangú szavazás azt sugallná a befektetőknek, hogy ebben az évben nem ez volt az utolsó kamatcsökkentés, azaz ha a jelenlegi feltételek változatlanságából indulunk ki, akkor további kamatcsökkentések következhetnek.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a kamatcsökkentés irányába hatott több tényező is, amelyek közül kiemelkedik a a szándék, hogy a forinthitelek versenyképesebbé váljanak a devizahitelekkel szemben. A szakértő úgy véli, hogy júliusban bőven 7 százalék fölé fog emelkedni, de ez a bázishatás miatt középtávon nem hat az infációs kilátásokra.

Későbbre várták a 8,5 százalékot

Az előzetes elemzői prognózis szerint a jegybanki alapkamat év végére csökkent volna 8,5 százalékra, a jövő év végére pedig 7,0 százalékra. A legújabb előrejelzés alapján az átlagos infláció az idén 5,0 százalék lesz, a decemberi, éves összehasonlításban 7,75 százalék. A jövő évre 4,5 százalékos átlagos fogyasztói áremelkedést vár az elemzői kar, 2010 decemberére pedig 2,95 százalékos 12 havi inflációt.

A monetáris tanács tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a mostani döntésig érvényes 9,5 százalékos kamat.