Bajnai a közös európai bankfelügyelet mellett

A bankfelügyeletnek védenie kell a lakosságot a bankrendszer túlkapásaival vagy felelőtlenségével szemben, és időben kell tudnia jelezni a kockázatokat, mielőtt azokból nagyobb baj lenne - hangsúlyozta Bajnai Gordon miniszterelnök pénteken Brüsszelben, miután az Európai Unió csúcstalálkozóján döntést hoztak az egységes európai pénzügyi felügyeleti rendszer kialakításáról.

A válság híreit itt olvashatja!

Sajtótájékoztatóján a kormányfő kiemelte: olyan pénzügyi felügyeleti rendszer fog létrejönni Európában, amely az adott országok szintjén is konkrét ajánlásokat fog megfogalmazni, és ha egyes tagországok közt vita van, akkor döntéseket fog hozni.

"Ez nekünk nagyon fontos, mert a magyar bankrendszer eszközeinek 80 százalékát multinacionális európai bankok kontrollálják, irányítják. Ezért a magyar felügyeletnek csak korlátozott hatóköre van ezen bankok irányításában, ellenőrzésében. Ebben szükség van az együttműködésre a többi ország hatóságával. Ennek az esélyei fognak javulni a megállapodással, amit kötöttünk" - fejtette ki Bajnai.

Elmondta, hogy a magyar felügyeletnél is le akarják vonni azokat a tanulságokat, amelyek az elmúlt időszak problémáiból fakadnak.

"Az a szándékunk, hogy Magyarországon a pénzügyi felügyelet - mint általában az állami hatóságok - lássa el azt a feladatát, hogy védenie kell a magyar állampolgárok érdekeit" - hangsúlyozta. Ez azt jelenti - tette hozzá -, hogy a felügyelet nem csupán utólag ellenőriz és büntet, hanem előre képes felmérni, ha például egy bank kockázatosan működik.

Elmondta, hogy Magyarországon nem várnak a nemzetközi struktúra kialakítására, hanem nemzetközi konzultációban szeretnék megújítani a bankok fölötti ellenőrzés rendszerét. Bajnai Gordon elmondta: egyelőre nincs döntés arról, hogy az átszervezés a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a Magyar Nemzeti Bankba történő integrálását is jelenti-e.

A miniszterelnök válságkezelő csúcsként jellemezte az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki brüsszeli tanácskozását. Kiemelte, hogy válság idején folyamatosságra és erős kézre van szükség, és ezzel összefüggésben méltatta, hogy a csúcstalálkozón egyöntetű támogatást kapott José Manuel Barroso az Európai Bizottság - az EU legfőbb végrehajtó testülete - további irányításához.

Bajnai beszámolt arról, hogy az uniós csúcstalálkozón az Európai Bizottság előterjesztett néhány kezdeményezést a munkahelyek fokozott megvédéséről, de ezeken még tovább kell dolgoznia a bizottságnak.

"Vannak még javaslataink, amelyek a foglalkoztatás bővítésére, az európai uniós források jobb kiaknázására irányulnak. Ebben a bizottság kezdeményezését részben támogattuk, részben ahhoz kiegészítő javaslatokat is tettünk" - mondta.

A súlyos tejpiaci helyzettel kapcsolatban a tanácskozáson aktív magyar támogatással felkérték az Európai Bizottságot, hogy két hónapon belül tegyen új kezdeményezéseket a válság elhárítása érdekében - közölte a kormányfő.

Nem a csúcstalálkozó témája volt, de brüsszeli beszélgetéseiben sürgette azt is a magyar miniszterelnök, hogy a lehető leggyorsabban kapjon uniós jóváhagyást az törvény, amelyet a magyar parlament fogadott el a devizahitelesek megsegítéséről, és amelynek értelmében a magyar állam kétéves garanciával lépne be a hitelkonstrukcióba.

Az ukrán gázválság veszélyét illetően Bajnai Gordon emlékeztetett arra, hogy az unió igyekszik tájékozódni, felmérni a helyzetet. Ő maga a visegrádi négyek július 1-től hatályba lépő elnökeként azt kezdeményezte, hogy újítsák fel a V4-en belüli energetikai együttműködést, amely korábban működött. Miután a téli gázválság idején nem mindenki tudta megvédeni úgy a fogyasztóit, mint Magyarország, erre az együttműködésre nyitottság mutatkozik.

"Magyarországnak és a másik három velünk szövetséges országnak készen kell arra állnia, hogy az Európai Unió keleti peremén hogyan néz szembe egy lehetséges gázválsággal" - mondta.