Hipermarketek a bankok ellen

A világ egyik vezető kiskereskedelmi lánca saját bankot alapított, és fiókok nyitását tervezi saját boltjaiban. Szakértők szerint nem rossz ötlet a saját márkás bankok alapítása, főleg, hogy a tradicionális pénzintézetek nagy bajban vannak. A szabályozás azonban bizonytalan, és nem minden bank, ami annak látszik - így figyelni kell a kockázatokra is. Magyarországon egyelőre nem lehet számítani a bolti pénzintézetek megjelenésére.

• A válság híreit itt olvashatja!

A gazdasági válság a többség számára leépítést és a gazdasági aktivitás csökkenését jelenti, de vannak olyan szektorok is, amelyeknek ekkor van a leginkább lehetősége a terjeszkedésre, illetve a fejlődésre.

Ez utóbbi csoportba tartozik a kiskereskedelmi ágazat is, amely a szakértők szerint könnyen a válság egyik nyertese lehet - a szektor adottságai mindenesetre lehetővé teszik a kitörést, élelmiszert és egyéb alapvető fogyasztási cikket vásárolni ugyanis nehéz időkben is kell, így a boltok kiürülése egyelőre nem várható.

Kitörési pont lehet a bankalapítás

Az egyik kitörési pont lehet a kiskereskedelem és a bankolás összekapcsolása - főleg, hogy a pénzintézetek az utóbbi hónapokban szinte napi rendszerességgel számoltak be elhibázott befektetésekről, zuhanó nyereségekről, állami tőkeinjekciókról és esetleges csődökről.

A kiskereskedelmi mamutok közül a brit Tesco lépett elsőként, a Magyarországon is jelen levő lánc tavasszal jelentette be, hogy banki tevékenységgel bővítené amúgy is viszonylag széles portfolióját. A Tesco nagy riválisai egyelőre nem tettek bankalapításra utaló nyilatkozatot, de szinte minden nagy lánc kapcsolatban van valamelyik pénzügyi szolgáltatóval. A Tesco azt ígérte, hogy az év végéig 30 boltban lesz jelen a "Tesco Bank".

Nem-banki háttérrel működő bankok

"Logikus lépés, ha egy kiskereskedelmi lánc bankot alapít" - fogalmazta meg portálunknak több pénzügyi szakember is. Azzal kapcsolatban azonban már megoszlanak a vélemények, hogy egy bankalapítás inkább az eladásösztönzés miatt előnyös, vagy pedig önálló szolgáltatásként is nyereséggel kecsegtet.

Az egyik álláspont szerint az áruházláncok elsősorban forgalmukat akarják növelni a pénzügyi szolgáltatások nyújtásával. A kereskedelmi cégek bankjainál ezért várhatóan gyorsabban és alacsonyabb kamatok mellett lehet majd hitelt kapni, amelyet az ügyfelek áruvásárlásra fordíthatnak majd, természetesen feltehetően az adott boltban.

Jó eséllyel ezeknek a kiskereskedelmi cégeknek nem az a fontos, hogy bankjuk nyereségessé váljon, hanem hogy további vásárlásokra ösztönözze a vevőket, a pénzügyi vállalkozás azonban így is nyereséges lehet, mégpedig a nagy vevőkör miatt. Egy, az [origo]-nak nyilatkozó banki szakember szerint a nagy láncok esetében az ügyfelek csupán 5 százalékának hitelfelvevővé, vagy számlavezetővé válása esetén is már nyereséges lehet egy ilyen pénzintézet.

Az sem zárható ki, hogy az áruházlánc a vevőkörére és kedvezményes pénzügyi szolgáltatásaira alapozva jelentős méretű banki ügyfélkört alakít ki; majd az ügyfélállományt és a fiókhálózatot értékesíti egy banknak. Erre Magyarországon is több példát lehet találni: a K&H Bank 1996-ban vásárolta meg és olvasztotta magába az IBUSZ által felépített IBUSZ Bankot, az Axa Bank pedig 2007-ben vette meg az EuroDirect néven indult majd nevét 2003-ban Ella Bankra változtató társaságot.

Válság és bankalapítás: jó vagy rossz időzítés?

Sokakban felmerülhet, hogy vajon mennyire jó ötlet ilyen nehéz és válságos időkben bankot nyitni. Természetesen vannak olyan tényezők, amelyek ez ellen szólnak (bizonytalan kilátások, csökkenő megtakarítások, pénzpiaci zavarok, hogy csak egy párat említsünk), de vannak ezzel ellentétes előjelűek is.

Ez utóbbiak közül kiemelkedik, hogy a tradicionális bankok rég látott nehéz helyzetben vannak - főleg Nyugat-Európában -, ami megkönnyítheti egy potenciális versenytárs színre lépését. A kiskereskedelmi bankok egyik nagy előnye az lehet, hogy egyértelműen el lehet őket különíteni a tradicionális, és mára megkopott hírű bankházaktól. A cél egyértelműen a "kisemberek bankjává" válni, aminek keretében rá is lehet játszani a bankárellenes közhangulatra is.

Kérdéses, hogy egy telített piacon mennyi ügyfelet tud gyűjteni egy új pénzintézet. Jó eséllyel a sikeres rajt csak jelenetős kedvezményekkel - azaz magas betéti kamatokkal, alacsony hitelkamatokkal, gyorsabb hitelbírálattal, illetve átláthatóbb szolgáltatásokkal - érhető el, az ügyfeleket ugyanis egy régóta ismert intézménytől kell átcsábítani.

Márkanév, értékesítési csatorna és "gyár"

"Már régebben is felmerült, hogy a banki piacra belépnek a kiskereskedelmi cégek" - mondta el Fülöp András, a Deloitte elemzője, aki szerint a pénzügyi ágazatban jó eséllyel különválik a márkanév, az értékesítési csatorna és a szolgáltatást előállító "gyár", ezáltal ugyanis hatékonyabbá válhat a működés. Ez a három terület korábban jellemzően nem volt szétválasztva, azaz egy bank a saját márkaneve alatt, a saját fiókjaiban, a saját maga által előállított és menedzselt termékeket és szolgáltatásokat értékesítette.

Az lehet a fő kérdés, hogy a banki piac felé elmozduló kiskereskedelmi láncoknak mi a jobb: saját bankot alapítani, vagy pedig több pénzintézetet megversenyeztetve kiválasztani a legjobb beszállítót. "Jó eséllyel ki fognak alakulni olyan bankok, amelyek nem is értékesítenek közvetlenül" - mondta el Fülöp, aki szerint ebből a szempontból a bankpiac olyanná válhat, mint a biztosítói, ahol sok terméket már most is ügynökhálózatok értékesítenek, akár más név alatt is.

Magyarországon egyelőre nem lesz Tesco-bank

"A Tesco magyarországi hálózatában belátható időn belül nem tervezi saját márkás bankfiókok nyitását" - mondta az [origo]-nak Hackl Mónika, a Tesco Global Áruházak Zrt. kommunikációs vezetője. A hipermarketlánc jelenleg a Magyar Cetelem Bank Zrt.-vel áll kapcsolatban. A szóvivő szerint a magyarországi piaci környezet oly mértékben eltérő a nagy-britanniaitól, hogy jelenleg nincs megfelelő fogadóképes igény az ilyen jellegű saját szolgáltatásra. Emellett az ehhez szükséges infrastruktúra sem áll jelenleg rendelkezésre.

Fülöp úgy látja, hogy a bankpiacon két szélsőséges modell alakulhat ki, az egyik végletet az egyszerű termékeket kínáló "bolti bank", a másikat pedig a privát bank alkotja majd - természetesen a kettő között is elképzelhetőek társaságok, de a hagyományos banki fiókok szerepe kérdésessé válhat.

"A bankok most részben befele fordulnak, így kevésbé tudnak hatékonyan védekezni, így ez egy jó pillanat lehet a piacra lépésre" - mondta Fülöp, aki szerint a pénzhiány miatt most könnyebb is a kiskereskedelmi cégeknek bizonyos közös vállalkozásokat megvásárolni a pénzintézetektől (ez történt a Tesco esetében is).

A bankokkal való verseny más lesz, mint amilyen a klasszikus, élelmiszeripari versenytársak esetében, egy bank ugyanis nagyobb alkuerővel rendelkezik, kicsit olyan a helyzet, mint a benzinkutak esetében volt. Kérdéses, hogy a bankok lesznek-e, illetve mikor lesznek elég erősek ahhoz, hogy megvédjék a piacukat a kiskereskedelmi láncoktól - vélekedett a Deloitte szakértője. (A Tesco üzemeltetett benzinkutakat is, a cég azonban nemrég az általa kiépített benzinkúthálózat Shellnek történő eladásáról döntött.)

Kockázatok és garanciák: figyelni kell

A pénzkezeléssel kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés a bizalom. Egyrészről kérdéses, hogy milyen befektetési politikát követ a pénzünkkel foglalkozó intézmény, másrészról pedig, hogy milyen szabályozási környezetben történik mindez.

A kiskereskedelmi szektorban eddig egyetlen példa ismert, és az is inkább csak a deklarációk szintjén: a Tesco azt ígérte, hogy kifejezetten kockázatkerülő stratégiát követ majd, azaz nem kölcsönöz a bankközi piacról, csak a betétesek pénzét hitelezi ki, mégpedig kizárólag a saját ügyfeleinek, és a pénzintézetre a banki szabályozás vonatkozik majd (vagyis úgy fest, hogy a Tesco-bank egy ténylegesen működő pénzintézet lesz). A jó portfolióval rendelkező bolti bank természetesen viszonylag jó hátteret jelent az ügyfél szempontjából, de figyelni kell, hogy tényleg bankról van-e szó, illetve hogy milyen az üzletpolitika.

Losoncz Miklós, GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője szerint a betétesek egyértelműen nagyobb biztonságban érezhetik a pénzüket egy ilyen bolti bankban. Egyrészt új alapítású pénzintézetként induláskor nem lesz a követeléseik között kétes követelés, sőt, ilyen képződésének is kisebb ez esélye, mert várhatóan alig, vagy egyáltalán nem lesz vállalati adósa. Ezért nagy hitelek híján nem veszélyezteti a bankot egy adós fizetésképtelenné válása.

Nem ilyen optimista Erdei Tamás, az MKB Bank vezérigazgatója, aki szerint, ha nem konkrét bankalapításról van szó, hanem csak bizonyos pénzügyi szolgáltatások nyújtásáról, akkor komoly kockázatot vállalhatnak a számlavezetők és az esetleges betétesek is. Nem minden pénzügyi szolgáltatás banki szolgáltatás - ha a pénzügyi szolgáltatást nem bank nyújtja, hanem valamilyen más pénzügyi cég, akkor az alapító elbukhatja a pénzünket, és nincs meg a betéteseknek az a garanciája, ami a bankok esetében a betétbiztosítás miatt létezik. Erdei Tamás példaként említette a Marks and Spencer kereskedelmi vállalatot, amely pénzügyi szolgáltatások nyújtásával próbálkozott, és el is veszítette az ügyfelek pénzét.