Oszkó: Radikálisan átalakul az adórendszer

Vágólapra másolva!
A jövő évben radikálisan átalakuló adórendszer célja a növekedés serkentése, munkahelyek megőrzése rövidtávon, hosszú távon pedig munkahelyek teremtése, a jelenlegi 57 százalékos foglalkoztatási szint 65 százalékra növelése, amely megfelel az európai uniós átlagnak - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.
Vágólapra másolva!

A jelenlegi magyar foglalkoztatási szint a régiós átlagnál is hat százalékponttal alacsonyabb - jellemezte a helyzetet a pénzügyminiszter, aki nem vállalkozott arra, hogy a világgazdaság jelenlegi állapota mellett időhatárt jelöljön meg a 65 százalékos foglalkoztatási szint elérésére.

A 2010-es adóváltoztatások a munkaadókat arra ösztönzik, hogy minél több embert foglalkoztassanak, ennek érdekében csökkennek az élőmunka terhei: idén a minimálbér kétszereséig, jövőre pedig a teljes jövedelemnél öt százalékponttal csökkennek a járulékok - magyarázta Oszkó Péter. Emellett jövőre megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho), amely mintegy 8 százalékos költségcsökkentést jelent a munkáltatók számára - tette hozzá.

A rehabilitációs hozzájárulás emelése ugyanakkor növeli terheket, az említett 8 százalékos költségcsökkentés felét teszi ki. Ám ha valaki vállalja csökkent munkaképességű munkaerő foglalkoztatását, akkor mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetése alól - emelte ki Oszkó Péter.

Az élőmunka terheinek csökkentése régóta hangoztatott törekvés a gazdaság egészének részéről - hangsúlyozta a pénzügyi tárca vezetője, aki határozottan állítja, hogy az adóváltozások többlet teljesítményre ösztönzik a munkavállalókat.

A személyi jövedelemadó alsó sávhatára idén 1,9 millió forintra, jövőre 5 millió forintra emelkedik. Jövőre az alsó adókulcs 17 százalék lesz, a magasabb kulcs 32 százalékra változik, miközben megszűnik a 4 százalékos szolidaritási adó. Ez azt jelenti, hogy az adózók 90 százaléka az alsó, 10 százaléka a felső adókulcs szerint fog adót fizetni.

Az egyes keresetekhez tartozó adóterheléseket ismertetve Oszkó Péter elmondta: a minimálbér sávjában keresők közel havi ezer forinttal, a minimálbér kétszeresénél havi kétezerrel, a 200 ezer forintos átlagbérnél havi 15 ezerrel több nettó keresetre tesznek szert. Adóteher-növekedés, azaz a nettó keresetcsökkenés csak igen magas, havi 1,5 millió forintos kereset után következik be.

A pénzügyminiszter szerint a foglalkoztatás ösztönzése mellett a vállalkozások működési környezetét is javítani kívánja a kormány, ezért a jövő évi adóváltozásoknál "törekedtünk az egyszerűsítésre és az adókerülés visszaszorítására".

Ennek nyomán megszűnnek a kisadók, a kulturális, valamint a munkaadói és a munkavállalói járulék. A Magyarországon realizált, majd külföldre juttatott jövedelem után 30 százalékos adókulcsot érvényesít az adóhatóság - emelte ki a pénzügyi tárca vezetője.

A cafetéria rendszeréhez tartozó adómentes juttatások megszűnnek, mert kontraproduktívak, és nem mellékesen "kvázi készpénz helyettesítő eszközök piacává alakult át a rendszer, ahelyett, hogy a vállalkozások a foglalkoztatást segítenék ezekkel a juttatásokkal" - fogalmazott Oszkó Péter.

A cafetérián belül 2010-től 32 százalékos kulcs mellett adhatnak a vállalkozások többek között üdülési csekket, helyi utazási bérletet, meleg étkeztetési juttatást, iskolakezdési támogatást, dolgozói üdültetést céges üdülőben.

A vállalkozásoknál jövőre megszűnik a 4 százalékos különadó, ugyanakkor az átalakuló társasági adó kulcsa 19 százalék lesz, miközben a társasági adóalapból eddig levonható kedvezmények közül több megszűnik. Az adócsökkentés fedezetét nagyrészt a forgalmi és a jövedéki adók emelése, valamint a vagyoni típusú adók bevezetése teremti meg - jelezte Oszkó Péter. A GDP arányos adócentralizáció 2009-ben és jövőre is csökken, ami figyelembe véve a gazdaság 6 százaléknál nagyobb visszaesését, nagyon nagy eredmény - mondta a pénzügyminiszter.