Csökken a sikeradó vonzereje

Az alacsonyabb költséghányad mellett működő vállalkozásoknak megéri az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) választaniuk még akkor is, ha annak kulcsa jövőre 30 százalékra emelkedik, de ha sok a költség vagy alacsony az árbevétel, akkor érdemes lehet váltani. Az utóbbi évek sikeradóját alkalmazók mindenesetre a júliusi áfaemelésen is nyernek.

• A válság híreit itt olvashatja!

A kormány 2010-es adójavaslata tartalmazza a 25 százalékos eva-kulcs öt százalékpontos emelését. Ez a lépés a július elsejei áfaemelés nyomán várható volt, mivel az önmagában 10 százalékkal többet hagyott volna az az áfával növelt bevétel után adózó evás vállalkozásoknál. Az a vállalkozás érdekében jelentkező költségektől függ, hogy ebből az összegből mennyi marad végül a zsebükben.

Jelenleg a 25 százalékos eva és a 20 százalékos áfa mellett a bevétel 90 százaléka marad a cégnél adózás után, 2010-től ez az arány 87,5 százalékra csökkenhet.

Hogy jövőre megéri-e az evát választani, vagy érdemes inkább kijelentkezni és átállni a társasági adózásra, illetve egyéni vállalkozóknál a személyi jövedelemadózásra, az ugyancsak a költségszinttől függ.

Bővül az adóalapot növelő tételek köre

A kormány tervei szerint a társasági adó a 4 százalékos különadó megszüntetésével párhuzamosan a jelenlegi 16 százalékról 19-re emelkedik, és ennek megfelelően az egyéni vállalkozók által fizetendő szja is 19 százalékra nő. A társasági adókedvezményeket jelentősen megnyírbálják, de bizonyos feltételek teljesülése esetén 50 millió forintig életben maradna a 10 százalékos kulcs. Bővül az adóalapot növelő tételek köre is, többek között a cégek által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék értékével.

Az érintett magánszemélyeknek azt is érdemes figyelembe venniük, hogy a tagi jövedelemként felvett összeg a társaságnak elszámolható költség ugyan, de személyi jövedelemadót, sőt bizonyos esetekben - a nyugdíjjárulékfizetés felső határát, idén 7,446 millió forintot meghaladó rész után - különadót is fizetni kell, amit a jövő évtől sem tervez eltörölni a Bajnai-kabinet.

A költségszinttől függ

Egy társaságnak 20 millió forinthoz közeli árbevétel esetében akkor érdemes a társasági adót választania, ha elszámolható költségeinek összege legalább az árbevétel 50-60 százalékát eléri - mondta az [origo]-nak Sinka Júlia. Az adószakértő számításai szerint ennél alacsonyabb költségszintnél az eva akkor is kifizetődőbb, ha 5 százalékponttal emelkedik jövőre. A társasági adózással járnak jobban azok a vállalkozások, amelyeknek árbevétele nem haladja meg a 4-5 millió forintot, és legalább egy alkalmazottjuk, tagjuk van, aki után a minimum járulékalap után megfizetik a járulékokat.

Mikor éri meg evázni?*

	eva	társasági adó
Bruttó árbevétel (millió forint)	19,2	19,2
eva (30 százalék)	5,76	-
Társasági adó (19 százalék)	-	2,59
Fizetendő áfa (25 százalék)	-	3,84
Kivehető osztalék (millió forint)	11,52	11,042
Osztalékadó (25 százalék)	-	2,76
EHO az osztalék után (14 százalék)	-	0,728
Összes kötelezettség (millió forint)	5,76	9,726
Összes kötelezettség és nettó osztalék aránya	0,5	1,28

*A számítás során egy kettős könyvvezetésű betéti társaságot veszünk alapul, melynek éves bruttó árbevétele 19,2 millió forint, költséghányada 10 százalék, a költségeinek fele tartalmaz levonható áfát, és a két, 50-50 százalékban tulajdonos tag az adózott eredmény egészét kiveszi osztalékként.

Forrás: www.sinkatax.hu

A munkabérrel, tagi jövedelemmel és az ezt terhelő, költségként elszámolható járulékterhekkel - a munkáltatói közterhek 5 százalékpontos csökkentése és a tételes egészségügyi hozzájárulás megszüntetése mellett - elérhető az 50 százalékos költségszint, aminél a társasági adózás a kifizetődőbb - tette hozzá Sinka Júlia.

Ha az éves árbevétel 5 és 20 millió forint közé esik, akkor a költségszinten túl a költségek összetétele (például a levonható aránya) is befolyásolja a kötelezettségek alakulását. Ha a társaság 10 százalékos mértékű társasági adót fizet, akkor is a fenti költségszerkezet esetében éri meg az eva hatálya alá bejelentkeznie.

Sikeres, de ellentmondásos adónem

Az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetése a 2002-es választási kampányban vetődött fel, és az új kormány megalakulása után az egyik szinte azonnal teljesített ígéret lett belőle. Miután az eva a szabályaiból eredően bizonyos szakmáknak és foglalkozásoknak biztosított kifejezetten előnyös adózási feltételeket, így sok kritika is érte bevezetése után, és időről időre fel is bukkan a megszüntetésének ötlete. Az eva mellett jellemzően azt szokták felhozni, hogy egyszerűsíti a kisebb vállalkozások adminisztrációs terheit, csökkenti az adórátát, és javítja az adózási morált.

A számok egyértelműen az eva mellett szólnak: a Pénzügyminisztérium (PM) adatai szerint egyszerűsített vállalkozói adó címén az államkincstár 2003-as bevétele 31 milliárd forint volt, azaz csaknem duplája a16 milliárd forintos éves előirányzatnak. A bevételek szinte minden évben nőttek, 2004-ben a központi költségvetésbe 67 milliárd forintot fizettek be az evások, 2007-ben már több mint 150 milliárd, tavaly pedig már 166,5 milliárd forint volt ezen a címen a bevétel. Azt sem szabad elfelejteni, hogy 2003-ban 60 ezren eváztak, ma pedig nagyjából 100 ezren.

Megszűnő, a kkv-k által is igénybe vett társasági adókedvezmények

Szabályozott piacon kötött ügylet nyeresége, üvegházhatású gázok kibocsátási egységének elidegenítésekor elért nyereség, szabadalom, mintaoltalom költsége, kis- és középvállalkozásokba történő befektetésen realizált árfolyamnyereség, iskolai rendszerű szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzés kedvezménye, munkanélküli foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény, legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása után járó kedvezmény, képzőművészeti alkotás beszerzése, helyi iparűzési adó, mikro-vállalkozások létszámnövelési kedvezménye, illetve adomány