Az elzálogosítás a legkönnyebb hitel

A zálogházakban lehet talán a leggyorsabban hitelhez, pénzhez jutni. Nincs átfutási idő, nem kell jövedelemigazolás. A válságban pedig sokaknak van szükségük gyorskölcsönre. Az [origo] által megkérdezett zálogházak azonban nem festettek egységes képet. A legtöbb helyen az elzálogosítás stagnálásáról beszéltek, míg a vásárlások száma nem csökkent.

Könnyű pénzszerzés a zálogházi "hitel", főleg ha néhány ezer forintról van szó; pár perc alatt készpénzhez lehet jutni. Nem kell hozzá kezes, nincs átfutási idő, csak felbecsülik az értéket, és már adják is érte a becsült ár hetven-kilencven százalékát. A zálogházak mintaszabályzata szerint csak akkor kell "átvilágítani" az ügyfelet, ha az összeg, ami a bolt és az ügyfél között gazdát cserél, eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Illetve, ha felvetődik, hogy pénzmosásról vagy terrorizmusról lehet szó.

Egyes becslések szerint a magyar lakosság 25-30 százaléka kényszerül arra, hogy vagyontárgyait elzálogosítsa, a zálogházakban ennél pesszimistább becslésekkel találkoztunk. Az eladók azt mondják, nem lehet általánosítani, szerintük a felnőtt lakosság legalább fele járt már ilyen üzletekben.

Sok helyen már csak aranyat vesznek be zálogba, és sokszor mélyen az értékük alatt számítják be az ékszereket. Ezeket azután - amennyiben a tulajdonos nem viszi el (általában három hónapon belül), jóval magasabb áron értékesítik. Ha azonban másnak sem tudják eladni, akkor azt a bolt saját veszteségként könyveli el.

Az elsőre betérők zavarban vannak

A zálogházak forgalma az ünnepek idején - karácsonykor, húsvétkor, de ide tartozik a ballagási szezon is - általában megnövekszik, most a válságban egyes helyeken egyre többen adják zálogba értéktárgyaikat gyors készpénzszerzés fejében.

Vannak visszatérő vendégek, de sokan csak egyszer-egyszer térnek be. Az utóbbiak általában zavarban vannak - tették hozzá. Főként az északkeleti, dél-dunántúli régiókban élők keresik fel a hitelintézményeket egy-egy gyorssegély reményében, hogy be tudják fizetni az elmaradt számlákat.

A fővárosi tapasztalat azt mutatja, hogy egyre többen akadnak, akik nem tudják kiváltani értékeiket. Néhányan visszatérnek még haladékot kérni, de a zálogházak többsége ragaszkodik a szabályokhoz. Többnyire három hónapig tartják az értéktárgyakat, de akad olyan hely, ahol erre még 30 nap türelmi időt is adnak. A legtöbben ragaszkodnak a családi értékekhez, ezért az elzálogosított tárgyak kilencven százaléka visszatér az eredeti tulajdonoshoz.

Kínos a szegénység

Egy jól öltözött idős hölgy először nehezen állt szóba az [origo] újságírójával, azután megeredt a nyelve. Egy rokonnak vásárolt aranyláncot, pár ezer forintért. Régen lemondott arról, hogy ékszerüzletbe menjen, jó árakat csak itt lehet igazán kifogni. Születésnapra, ballagásra, esküvőre ékszer való, a család pedig nagy, nem lehet százezreket költeni egy-egy ajándékra.

A zálogosítók közül senkit nem sikerült megszólaltatni, úgy tűnt, ők jobban szégyellik azt, hogy kénytelenek valamin túladni. Egy zálogházas szerint Magyarországon még mindig kínos szegénynek lenni, ezért hallgatnak a megszorultak.

Amennyiben a nagymama örökségében mondjuk gyémánt ékszerre bukkanunk, első utunk ne feltétlenül a zálogházba vezessen, keressünk fel inkább egy szakértőt. Ők ugyanis meg tudják állapítani, hogy milyen tisztaságú és értékű a családi ékszer, míg a zálogházakban előfordulhat, hogy egy közel százezer forintért vett gyémánt ékszert később törtarany árban vesznek vissza.

Szakértők egyelőre kevesen vannak Magyarországon. A becsüsök pedig anyagi felelősséggel is tartoznak döntésükért. Nem kockáztatják tehát a túlbecsülés lehetőségét, ezért értékelnek gyakran alul egy-egy darabot.