Felcsuti: Fordulat kell a magyar bankrendszerben

Vágólapra másolva!
A magyar társadalom a világgazdasági válságot talán kibírja, a saját növekedési válságát azonban nem képes túlélni a jelenelegi formájában - mondta Felcsuti Péter a Magyar Bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója az Első Magyar Bankár konferencián. Szerinte gyökeres fordulatra van szükség a politikában, a társadalomban és a magyar bankrendszerben. Simor András jegybankelnök szerint elképzlehető a nemezti bank és a pénzügyi felügyelet összevonása.
Vágólapra másolva!

A Bankszövetség elnöke úgy véli, új fejlődési szakasz előtt áll a magyar gazdaság és ehhez kell igazodnia a magyarországi pénzintézeteknek. Tíz éven keresztül ugyanis a fogyasztást ösztönző gazdaságpolitikának köszönhetősen a gazdaság és a bankrendszer is gyorsan fejlődött az országban. A magyar bankok mérlegfőösszege átlagosan 15 százalékkal, hitelállományuk 18 százalékkal, nyereségük 14 százalékkal, tőkéjük 15 százalékkal nőtt évente.

A világgazdasági válság hatására azonban gyökeres fordulat várható a gazdaságban és a bankrendszerben egyaránt. Ennek hatására lassabb növekedés kevesebb külföldi forrás bevonása várható. Ezért a bankoknak a hitelezésről a betétgyűjtés felé célszerű fordulniuk. Felcsuti Péter szerint csökkenni fog a pénzügyi rendszerben a hitelközvetítők szerepe. Növekszik az értékesítési csatornák integrálódása, több szerepe lesz a hatékonyságnak és felértékelődik a fogyasztóvédelem.

A fogyasztást ösztönző politika hibái

Gyakran elhamarkodott ítéletekkel vádolják a bankszektort - vélekedett a bankszövetség elnöke. Szerinte a lakosság és a cégek eladósodásáért nem a pénzintézetek, hanem a fogyasztást ösztönző gazdaságpolitika a felelős. A devizahitelezés esetében hat hónapnyi árfolyamveszteséggel szemben több évnyi kamatnyereség áll szemben.

Felcsuti Péter ugyanakkor elismerte, hogy hiba volt a svájci frank szerepének túlsúlya a hitelezésben az euróhoz képest. Emellett rossznak tartja a hiteltermékek túlsúlyát a jutalékos szolgáltatásokkal szemben, valamint a fogyasztóvédelmi szempontok elhanyagolását is.

Magas marad a bankok nyeresége

A jövőben éles verseny várható a bankok között a betétgyűjtésben és az öngondoskodást lehetővé tevő szolgáltatások területén - mondta a rendezvényen Balázs László a Magyarországi Volksbank elnök-vezérigazgatója. Szerinte a bankok tulajdonosainak tudomásul kell vennie, hogy nagyobb tőkével és alacsonyabb, többnyire 15 százalék alatti tőkearányos nyereséggel működnek majd társaságaik.

Balázs László úgy véli, hogy a pénzintézetek fő tevékenysége a betétgyűjtés és a hitelezés marad. Ugyanakkor szerinte a fogyasztásösztönzés helyett csak a megalapozott otthonteremtésben és vállalkozásfejlesztésben vesznek majd részt. A Volksbank vezetője szerint újabb és szigorúbb szabályok vonatkoznak majd a bankokra, megnő az átláthatóság és a külső ellenőrzés szerepe. A kialakult bizalomhiány miatt a jövőben már nem csak a bankoknak kell ismerniük az ügyfeleiket, hanem az ügyfeleknek is ismerniük kell a nekik szolgáltatást nyújtó bankokat.

Simor: Nincs pénzhiány

Nem a pénzhiány, hanem a rossz hitelek növekvő aránya akadályozza a bankokat a hitelezésben - állította a konferencián Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Szerinte a jegybank több eszközzel, több mint 1000 milliárd forinttal növelte a kereskedelmi bankok számára elérhető forint és devizaállományt. Emellett 3 százalékpontos kamatemeléssel, szóbeli beavatkozással és az európai uniós források piacra vitelével is igyekezett a nemzeti valuta értékét megőrizni.

Simor András szerint hatékonyabbá kell tenni a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közötti együttműködést és ennek érdekében minden vizsgálható és minden vizsgálandó, így akár a két intézmény összevonása is. A jegybankelnök elmondta, hogy erről a lehetőségről tárgyalnak, de döntés még nem született és a jegybanknak hivatalos álláspontja sincs az ügyben.

Független akar maradni a PSZÁF

Független és erős pénzügyi felügyeletre van szükség ma Magyarországon - hangsúlyozta Farkas István, a felügyelet elnöke. A PSZÁF eddig egyetlen proaktív (nem a bekövetkezett tényeken, hanem a feltételezett eseményeken alapuló) lépést tett, ez az ingatlanalapok forgalmazásának tavaly novemberi felfüggesztése volt. Szerinte bővíteni kell a felügyelet konkrét lehetőségeit, ám ugyanakkor publikussá és akár az országgyűlés előtt is számonkérhetővé kell tenni az ilyen döntéseket.

A hatóságok is hibásak

A bankok és ügyfeleik mellett a hatóságok is felelősek a lakosság és a cégek túlzott eladósodásáért - mondta a konferencián Marsi Erika a pénzügyi rendszerért felelős kormánybiztos. Szerinte ugyanis kisebb lenne ez a probléma, ha már évek óta működne Magyarországon a teljes listás adósnyilvántartás. Ám sajnos jelenleg is úgy néz ki, hogy ez csak hosszabb idő alatt valósítható meg.

A kormánybiztos szerint két irányban fejlődhetnek a pénzügyi szolgáltatások. Egyrészt bővülni fog az olcsó standardizált "tescoszerű" termékek köre, másrészt megerősödik a pénzintézetek minőségi tanácsadói háttere amelyért több pénzt kérhetnek az ügyfelektől.

Csányi: Nem túlzott az eladósodottság

Nem túl nagy a lakosság és a cégek eladósodottsága Magyarországon és nem kell átalakítani az európai bankok működési rendszerét - vélekedett a rendezvényen Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. A magyar banki ügyfelek eladósodottsága ugyanis jóval alatta van a fejlett országokénak és az európai bankrendszerben nem alakultak ki olyan kockázatos gyakorlatok, mint az észak-amerikaiban.

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója úgy véli, érdemes a tulajdonosaiknak megtartani bankrészvényeket, szerinte ugyanis a bankok tőkearányos nyeresége ugyan jelentősen visszaesik, ám egy átlagos társaságénál még így is magasabb marad.