Recesszióra számít jövőre is az MNB

Konjunkturális szempontból azonban mind a pénzügyi szektor, mind a költségvetési politika prociklikus viselkedése mélyíti és elnyújtja a recessziót, így a magyar gazdaság csak 2011-ben állhat újra határozott növekedési pályára. Az infláció az adóintézkedések elsődleges hatását leszámítva visszafogott maradhat - fogalmaznak az MNB szakértői friss inflációs jelentésében.

• A válság híreit itt olvashatja!

Az év elején a megelőző hónapok gyors dezinflációs tendenciája nem folytatódott tovább: mind az infláció, mind a maginfláció az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körül alakult az év első négy hónapjában. Az árnövekedési ütemnek az inflációs célhoz közeli alakulása azonban számos ellentétes irányú tényező hatásából adódott.

A maginfláció az elmúlt negyedévek erőteljes árfolyamgyengülése ellenére tovább lassult, jórészt a visszaeső kereslet dezinflációs hatása miatt. A korábbinál gyengébb árfolyam ugyanakkor erőteljesebben jelent meg a feldolgozatlan élelmiszerek áraiban, ahol az importtartalom magas és a kereslet jövedelemrugalmassága viszonylag alacsony.

Az MNB alapelőrejelzése szerint a nemzetközi konjunktúrában csak 2010-ben kezdődhet némi élénkülés, 2011-re azonban már a globális
kibocsátási rés záródásával számolunk, és így határozott bővülést tételezünk fel. A bankszektor tőkeáttételének tartós mérséklődése
miatt azonban a hitelezési aktivitásban a teljes előrejelzési horizonton igen visszafogott pályát várunk.

Arra számítunk, hogy a magyar gazdaság az európai átlagnál erőteljesebben esik vissza, mivel a külső konjunktúra, a hitelkínálat szűkülése, és a költségvetési intézkedések növekedést visszafogó hatása egyszerre érvényesül. Az idei évre közel hét, jövőre egy százalék körüli gazdasági visszaesést várunk. 2011-ben azonban már agazdasági növekedés erőteljes korrekciójára számít a jegybank. Ekkora ugyanis a külső konjunktúra élénkülésnek indulhat, az élénkülő keresletre a jelentős kapacitásfelesleggel rendelkező gazdaság várhatóan gyorsan reagál, amit az is elősegít, hogy akkorra a költségvetési kiigazítás versenyképességet javító hatása is egyre határozottabban érvényesülhet.

Az új intézkedések és a makrogazdasági kilátások változásának együttes hatásaként a költségvetés hiánya idén a GDP 3,9 százaléka körül alakulhat. 2010-re jelentős bizonytalanság övezi a költségvetési folyamatokat, a rendelkezésünkre álló információk alapján már számszerűsíthető
intézkedések mellett 4,5 százalékos deficitet jelzünk előre.

Alapfeltevéseink érvényessége esetén (295 forint/eurós árfolyam, 50-60 dollár körüli olajárpálya, a bejelentett kormányzati intézkedések
megvalósulása) az infláció az idei év végére 6,5 százalék közelébe emelkedhet. Ennek oka a kormányzati áfa- és egyéb indirektadóemeléseknek a hatása, míg az adóintézkedésektől megtisztított infláció a teljes előrejelzési horizonton az inflációs cél alatt maradhat.

A forint elmúlt évben bekövetkezett jelentős gyengülése ellenére ugyanis arra számítunk, hogy a visszaeső hazai aktivitás, a háztartásokat érintő megszorítások nyomán tovább csökkenő fogyasztás, a munkát terhelő elvonások mérséklése - a visszafogottabb bérköltség-dinamikán keresztül - középtávon is igen alacsony inflációs környezetet eredményez.