Könnyen pénzéhez juthat az evás

Február elseje óta az evásoknak az ötéves elévülési idő lejártáig meg kell őrizniük a beszerzésekről és az igénybe vett szolgáltatásokról szóló számlákat. A számlamegőrzési kötelezettség bevezetésével kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy az evásnak minden a vállalkozás bankszámlájáról, vagy házipénztárából felvett összeget számlával kell-e alátámasztania, ha azt nem osztalék, vagy osztalékelőleg címén fizették ki.

• Itt találja a válsággal kapcsolatos összes hírt!

Nem érdemes az evásoknak túlzásba vinni a számlagyűjtést, az APEH ugyanis csak azt ellenőrizheti, megőrizte-e a másoktól kapott számlát az adózó.

Egy esetleges ellenőrzésnél az adóhivatal csak azt vizsgálhatja, hogy az adózó megfelelően vezeti-e a bevételi nyilvántartást, illetve rendelkezik-e költségszámlákkal - véli Zara László. A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint csak az a fontos, hogy az adózónak legyen néhány számlája a fiókban, azt nem firtathatják a revizorok, hogy hány darab van, mekkora összértékben, és utóbbi összeg hogyan viszonyul a vállalkozásból kivont jövedelemhez. Az evásoknak továbbra is csak a bevételeikről kell nyilvántartást vezetniük, mást nem kell dokumentációval igazolniuk, a 25 százalékos adó megfizetése után szabadon rendelkezhetnek pénzeszközeikkel - tette hozzá a szakértő.

Az APEH a számlatartási kötelezettség ellenőrzését a kapcsolódó vizsgálatok alkalmával végzi. Ha egy nem evás társaságnál olyan iratot találnak, amely alapján kiderül, a cégtől egy evás vállalkozás terméket vásárolt vagy szolgáltatást vett igénybe, a revizorok az evás vállalkozót is felkereshetik. Zara László szerint szomorú lenne, ha arra használná fel az APEH az értékes ellenőrzési kapacitást, hogy ilyen vizsgálatokat végezzen, mivel az adóbevétel kiesést nem okoz, ha egy evás nem rakja el a kért, vagy kapott számlát. Ha ilyesmivel bukik meg egy adózó az APEH a termék, szolgáltatás értékének húsz százalékáig terjedő mulasztási bírságot ró ki rá, az evás státuszát pedig megszünteti.

Csak a telefonszámlát ne!

Valószínűleg nem létezik olyan tevékenység, amellyel kapcsolatban ne jelentkezne valamilyen költség, igaz az evát választani pont alacsony költséghányad esetén éri meg. A könyvelők szerint olyan számlákat érdemes gyűjteni, melyek igazolják, hogy az adott bevételéhez milyen anyagokat, egyéb szükséges dolgokat vásárolt az adózó.

A bevétel érdekében keletkezett költség lehet például a papír-írószer, a postai díjak, a saját területhez szükséges tanfolyam elvégzése, a könyvelő díja, az anyagköltség azoknál, akik javítási munkát végeznek, vagy létrehoznak valamit. Nem tanácsos viszont a telefonszámlát megőrizni, a nem magáncélú használat után ugyanis meg kellene fizetni a természetbeni juttatások adóját. Az utazás költségeit sem érdemes firtatni, gépjárművel kapcsolatos költségek elszámolása esetén cégautó adót kell fizetni, de ha a buszjegyről rendelkezik számlával az adózó, akkor azt jelenti, hogy kiküldetésben volt, amiről dokumentációt kell vezetni.

Osztalék nincs, szabályok vannak

Evás társaságokból a pénz kivétele történhet osztalék kifizetés formájában is. Eltérnek a bevételi nyilvántartást vezető, illetve a számviteli törvény hatálya alá tartozó társaságok osztalék kifizetési szabályai. A bevételi nyilvántartást vezető társaságok az evával csökkentett bevételt kifizethetik osztalék jogcímen minden korlátozás nélkül, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozások a számviteli- és az eva törvény által meghatározott korlátok figyelembe vételével fizethetnek osztalékot, de a tagoknak egyik esetben sem kell szja-t fizetni az osztalék után.

A megszerzett vagyont - a 25 százalékos eva megfizetése után - a törvény adózott vagyonnak tekinti, így annak terhére a tagi jogviszonyra tekintettel juttatott összeget (osztalékot, vállalkozásból kivont vagyont) a tag jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. Nem tartozik az adózott vagyon körébe a tag személyes közreműködésének és az általa teljesített mellékszolgáltatásnak a díja, ezek nem önálló tevékenységnek számítanak, vagyis szja-t kell fizetni utánuk.

A számviteli törvény hatálya alá tartozó eva-alany esetében a számviteli törvény előírásait kell figyelembe venni osztalékfizetésnél. Osztalékelőleg kifizetésére év közben, közbenső mérleg elfogadása révén van lehetőség. A közbenső mérlegben kimutatott adózott eredményt - esetleg a szabad eredménytartalékkal kiegészítve - csak akkor fizetheti ki osztalékelőlegként a cég, ha a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg kifizetése után sem esik a jegyzett tőke összege alá. Az osztalékelőleg kifizetésének gyakoriságára nézve a törvény nem tartalmaz előírást, az a társaság saját elhatározásától függ. A bevételi nyilvántartást választó társaságokra ezek a korlátozások nem vonatkoznak, mivel nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá.