Végkielégítési botrány Franciaországban

A francia kormány tagjai és a nagyvállalkozók szövetségének (Medef) elnöke kedden felszólították a világ egyik legnagyobb autóalkatrész-beszállítójának, a francia Valéónak a leköszönő elnök-vezérigazgatóját, hogy mondjon le 3,2 millió eurós végkielégítéséről.

Thierry Morin távozásáról múlt pénteken "stratégiai nézeteltérésekre" hivatkozva döntött a Valéo igazgatótanácsa. Nyolc évi munkája után 3,2 millió eurós végkielégítést ítéltek meg neki, amely két évi átlagfizetésének felel meg.

A végkielégítés miatti közfelháborodást elsősorban az váltotta ki, hogy a cég a tavalyi évet 207 millió eurós veszteséggel zárta és 5 ezer, ebből 1600 franciaországi munkahely felszámolását helyezte kilátásba. A Franciaországban stratégiai ágazatnak számító járműipar megőrzésére a kormány a közelmúltban 19 millió eurós tőkeinjekciót nyújtott a Valéónak, amiért cserébe a vállalat nyolc százalékos részvényese lett.

Morális problémák

Luc Chatel kormányszóvivő ígéretet tett arra, hogy a kormány a részvényesek következő közgyűlésén meg fogja akadályozni a "felháborító" végkielégítés kifizetését egy olyan pillanatban, amikor a dolgozóknak jelentős leépítéssel kell szembenézniük. Eric Woerth költségvetési miniszter elítélte az olyan cégvezetők "morális és viselkedési problémáját", akik semmit nem értettek meg a gazdasági válság miatt megváltozott helyzetből. A washingtoni látogatáson tartózkodó Francois Fillon kormányfő pedig úgy vélte, hogy azok, akik "nem bizonyítják felelősségüket, a teljes gazdasági és szociális rendszert sodorják veszélybe".

A legfőbb szakszervezet, a CGT igazságtalanságról és az alkalmazottak iránti méltánytalanságról beszélt. Laurence Parisot, a Medef elnöke pedig "elhatárolta magát egy olyan vezető magatartásától, aki lábbal tapossa a vállalata érdekeit és megveti dolgozóit". Parisot és a kormány is felszólította a Valéo elnökét a végkielégítésről való lemondásra.

Nem egyedi a példa

Nicolas Sarkozy államfő korábban többször hangoztatta, hogy a válságban az állami segítségre igényt tartó pénzügyi intézményeknek és vállalatoknak etikai kötelezettséget is vállalniuk kell a vezetők juttatásait illetően, ami az utóbbi években "számos botrányos kilengéshez vezetett" Franciaországban. Az úgynevezett arany ejtőernyősök, azaz a vállalatokhoz kívülről nagy pénzért különleges szerződésekkel hozott felső szintű vezetők juttatásainak egy része, például a leköszönő vállalatvezetők magas végkielégítései tíz éve okoznak botrányokat Franciaországban.

A Valéo-botrány alig néhány nappal azután robbant ki, hogy a szintén állami - 1,7 milliárd eurós - mentőövben részesült Société Générale bank vezetői több tízezer részvényopcióhoz jutottak. A felháborodást követően a bankvezetők végül lemondtak előnyös áron történő részvényvásárlási elsőbbségükről.