A szervezet kezdeményezi, hogy az új rendelkezések a már meglévő hitelszerződésekre is vonatkozzanak. A törvény előírná, hogy az ügyfél számára kedvezőtlen módosításnál nem elég (a változtatás előtt 60 nappal) hirdetményben közzétenni a változtatást, 40 nappal a hatályba léptetés előtt közvetlen módon is értesíteni szükséges az ügyfelet, aki ilyenkor ingyenesen fel is bonthatja a szerződését.
Kováts szerint a kiterjesztés valószínűsíthetően nem ütközik a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába, ugyanis a szerződéseket csak a jövőre nézve kell összhangba hozni az új törvényi rendelkezésekkel. Továbbá, e módosítás révén a pénzügyi intézményeket nem éri olyan tisztességtelen, méltánytalan hátrány sem, mely abból adódna, hogy olyan terheket ró rájuk a módosítás, amellyel a szerződések megkötésekor nem számolhattak, és aminek következtében a szerződéses egyensúly a hátrányukra végzetesen felborulna.
Túl könnyű a bankoknak szerződést módosítani
A GVH kifogásolja azt is, hogy a jogszabály továbbra is tág teret hagy az egyoldalú szerződésmódosítások feltételeire. A változtatási lehetőséget így kizárólag arra az esetre szűkítené, amikor a szerződés a pénzügyi szolgáltató érdekkörén kívül eső, objektívan igazolható, ellenőrizhető körülményen alapuló feltételeket egyértelműen és kiszámíthatóan meghatározta.
Kováts a Napi Gazdaság érdeklődésére elmondta: vizsgálataik alapján kiderült, hogy a hitelintézetek nem egy esetben üzletpolitikai döntéshez, sőt akár jövedelmezőségi elváráshoz kötik jelenleg szerződéseikben a változtatásra lehetőséget adó okot. A szakember úgy véli, hogy a jelenlegi gyakorlat elkényelmesítheti a bankokat, amelyek így saját hibás üzletpolitikai döntéseik hatását is továbbháríthatják az ügyfelekre.