Így látjuk a válságot

A válság súlyosbodásával párhuzamosan egyre többen és gyakrabban tájékozódnak a pénzügyi-gazdasági kérdésekről. Leginkább hiteles információforrásnak a független gazdasági elemzőket tekintik. 2008 decemberéhez képest a válaszadók növekvő aránya (négytizede) véli úgy, hogy államcsőd következhet be, háromtizedük szerint várható nagy magyar bankok fizetésképtelenné válása - derül ki a Business Superbrands-díjas Szonda Ipsos felméréséből.

A gazdasági válság kibontakozásával a kutatásban részt vevők egyre pesszimistábbak a jövőt illetően: az uralkodó vélemény szerint romlás várható az ország gazdasági helyzetében, az emberek életszínvonalában, a település helyzetében, illetve a válaszadók családjának helyzetében egyaránt. 2008 decemberéhez képest idén februárban lényegesen nőtt azok aránya, akik szerint visszaesés várható az egyes területeken (az ország helyzete, az emberek életszínvonala, település helyzete, a családja helyzete).

Előnyben az online média

A válaszadók döntő többsége hetente vagy ennél gyakrabban szokott pénzügyi-gazdasági kérdésekben tájékozódni, és e tekintetben lényeges eltérés regisztrálható a vizsgálat két időpontjában. A válság súlyosbodásával párhuzamosan egyre többen és gyakrabban tájékozódnak a pénzügyi-gazdasági kérdésekről.

Az eredmény egybecseng azokkal az eredményekkel, amelyek szerint az online gazdasági lapok olvasottsága megnőtt (Szonda Ipsos és a Gemius közös on-line közönségmérése, gemius/Ipsos Audience (gIA).

Egyre sűrűbben tájékozódunk

Pénzügyi-gazdasági kérdések esetében leginkább hiteles információforrásnak - decemberben és februárban egyaránt - a független gazdasági elemzőket tekintik a válaszadók. Ezzel ellentétben a vizsgálat időtartama során lényegesen csökkent a Magyar Nemzeti Bank vezetőjének hitelessége.

A válság sokakat arra késztet, hogy az eddigieknél jobban megismerjék a gazdasági folyamatokat. Ez különösen igaz februárban, amikorra számottevően nőtt azok aránya, akik többet szeretnének tudni a pénzügyi folyamatokról. A válaszadók mintegy hattizede a jelenlegi helyzetben nagyobb figyelmet fordít pénzügyeire, hogy nagyobb biztonságban legyenek a megtakarításai.

Világszintű válság, sebezhető Magyarország

A válaszadók szerint a jelenlegi válság széles hatókörű: egyaránt érinti Magyarországot, az Amerikai Egyesült Államokat, az EU nyugati és közép-keleti országait, és Magyarország sebezhetőbb, mint Szlovákia, és sokkal sebezhetőbb, mint Ausztria. E mögött a vélekedés mögött az állhat, hogy ugyan a válság epicentruma a fejlett világ országai voltak, a krízis mégis nagyobb mértékben érintette a kevésbé fejlett kelet-európai országokat. Ezt az is alátámasztja, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy Ausztriához képest Magyarország nagyobb mértékben érintett.

Bár még mindig kisebbségben vannak, akik attól tartanak, hogy számlavezető bankjuk csődbe megy, de egyre inkább nő az arányuk: a tavaly decemberi 15 százalékról 21százalékra. A pénzügyi-gazdasági válság legvalószínűbb következményei a kutatásban részt vevők szerint a munkanélküliek számának emelkedése, a gazdasági recesszió, a bérek/nyugdíjak értékvesztése. Egyre többen tartanak a munkanélküliek számának emelkedésétől, a hitelek bedőlésétől, a lakossági fogyasztás visszaesésétől, a magas inflációtól, a megtakarítások elvesztésétől.

2008 decemberéhez képest a válaszadók növekvő aránya (négytizede) úgy véli, államcsőd következhet be, háromtized szerint nagy magyar bankok csődje várható. A kérdezettek intenzíven követik a válsággal kapcsolatos eseményeket, a híreket, véleményük ennek megfelelően alakul: a pénzügyi-gazdasági válság kibontakozásakor, 2008 októberében volt ehhez hasonlóan magas az államcsődöt vagy nagy bankok csődjét valószínűsítő válaszadók aránya.

Nem félünk attól, hogy munkanélkülivé válunk

Annak ellenére, hogy a munkanélküliek számának emelkedését sokan valószínűsítik mint a válság egyik lehetséges következményét (94 százalék), mégis viszonylag kevesen (29 százalék) mondják, hogy elveszíthetik munkahelyeiket vagy félnek munkahelyeik elvesztésétől (33 százalék).

Igaz, a munkahelyeik elvesztését féltők aránya decemberről februárra számottevően megnőtt, és februárra a válaszadók 3 százalékát már el is bocsátották. Nagyon sok válaszadó közvetlen környezetében van olyan személy, aki már elveszítette a munkahelyét.