Szigorúbb pénzügyi felügyeletet akarnak a nagy EU-tagok

A pénzpiacok erősebb felügyeletét szorgalmazzák a legnagyobb gazdasággal rendelkező európai országok vezetői, akik vasárnap Berlinben találkoztak, hogy közös választ találjanak a globális válságra. Törekvéseiket hátráltathatja, hogy nyilvánvaló viták vannak például a nemzeti iparágak megsegítése körül.

A francia, az olasz, a spanyol, a holland, a brit és a német vezetők azért gyűltek össze a német fővárosban, Berlinben, hogy közös európai álláspontot alakítsanak ki a gazdasági válság megfékezésére az április 2-i londoni G20-csúcsra. Európa legnagyobb gazdaságainak képviselői azt szeretnék, ha kész tervekkel mennének a londoni találkozóra, ahol a globális pénzügyi mechanizmus átalakítása lesz napirenden, hogy megelőzzék a hasonló kríziseket.

A résztvevők megegyeztek egy közös nyilatkozatban, amely kimondja, hogy "minden pénzügyi piac, minden termék és minden szereplő megfelelő felügyelet alá kell, hogy kerüljön". A tanácskozás résztvevői ezt különösen fontosnak tartják a hedge fundok esetében, amelyekről azt gondolják, hogy különösen kockázatosak.

A magyarul fedezeti alapként vagy speciális befektetési alapkén emlegetett hedge fundok rendszerint vagyonos magánbefektetők pénzét kezelik, és a BBC szerint gyakran éri őket az a bírálat, hogy nem eléggé átlátható a működésük.

A résztvevők közölték azt is, szükség van arra, hogy a nemzetközi intézmények - köztük a Nemzetközi Valutaalap - nagyobb szerepet játszon a pénzügyi problémákkal küszködő országok megsegítésében. Gordon Brown brit miniszterelnök azt mondta, egyetértés született arról, hogy az IMF számára legalább 500 milliárd dollárnak kell rendelkezésre állnia.

Nicolas Sarkozy francia elnök arról beszélt, hogy nem lehet tovább tolerálni a pénzintézetek fizetési gyakorlatát. Sok bírálat érte a bankokat, hogy még akkor is nagy összegű prémiumokat fizettek ki vezetőiknek, amikor a cégek teljesítménye egyértelműen gyenge volt.

Gordon Brown hangsúlyozta azt is, hogy a válságkezelés közben vigyázni kell arra, hogy az egyes országok ne kezdjenek protekcionista politikát. A Reuters szerint Angela Merkel német kancellár előzetes szándéka részben épp az volt, hogy a berlini találkozó résztvevői megerősítsék elkötelezettségüket a szabad piac mellett. A BBC szerint ugyanakkor vannak viták az egyes országok között, és ez megnehezítheti a közös álláspont kialakítását.

Több uniós tagállam és az Európai Bizottság is rosszallását fejezte ki például amiatt, hogy Franciaország, Olaszország és Spanyolország állami segítséget kíván nyújtani autóiparának. Különösen éles vita alakult ki Franciaország és Csehország között, miután Nicolas Sarkozy francia elnök jelezte, hogy a francia autógyártók csak akkor kaphatnának mentőövet, ha hazatelepítik üzemeiket Kelet-Európából.

Az EU elnökségét jelenleg épp betöltő, és egy ilyen lépés által közvetlenül is érintett Csehország ezt felháborodva fogadta. Minden bizonnyal ez a téma is szóba kerül ezért majd, amikor Sarkozy személyesen is találkozik a szintén Berlinben tartózkodó cseh miniszterelnökkel, Mirek Topolanekkel.