Simor: Nem volt alternatívája a devizahitelnek

Nem képes hatékonyan korlátozni a devizahitelek felvételét a szabályozással foglalkozó PSZÁF illetve a jegybank - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke csütörtökön a BAMOSZ és a DEMOS által szervezett pénzügyi konferencián Budapesten.

A nemzetközi pénzügyi válság magyarországi lecsapódása a devizahiteleseket érintette - jelezte a jegybank elnöke, aki feltette a kérdést: elkerülhető lett volna a kockázat beépülése a rendszerbe, avagy szükségszerű volt a devizahitelek elterjedése.

Véleménye szerint nemcsak azért terjedtek el a devizahitelek, mert a forint kamatnál alacsonyabb volt a svájci frank kamata, hiszen egy esetleges alacsonyabb forint kamat mellett sem állt rendelkezésre forint forrás, mivel azt egyrészt elszívta a költségvetés, hogy kielégítse hiteligényét, és a lakosság sem takarít meg. Elsősorban ezért nem lehet korlátozni Magyarországon a devizahitelek felvételét - magyarázta Simor András.

A jegybank elnöke előadásában a nemzetközi kockázat kezelés egységes szabályozását és egységes Európai Uniós pénzügyi felügyelet felállítását szorgalmazta.

Nagyobb átláthatóságra és ésszerűbb kockázatokra van szükség

Véleménye szerint a magyar szabályozásban növelni kell az átláthatóságot, meg kell jeleníteni a rendszerszintű kockázatokat, szükség esetén a felügyelet tilthasson be banki termékeket, a korai válságkezelési rendszer fejlesztése szükséges. Ez azt jelenti, hogy a felügyeletnél olyan módszertant kell kidolgozni, hogy az eddigieknél korábban észlelje a kockázatok felépülését, és korábban legyen képes beavatkozni a rendszerbe, mielőtt valaki megszegi a törvényt, s általában észleli, hogy rossz irányba mennek a folyamatok - magyarázta a szükséges lépéseket az elnök.

Simor András felvetette: a felügyeletnek legyen joga arra, hogy bizonyos mutatókat, így ésszerű hitel/betét arányt határozzon meg, a kockázat alapú versenyt korlátozza úgy, hogy hitelvételnél minimális önrészt határozzon meg, s adott esetben a tulajdonosi jogokat is képes legyen időben hatékonyabban korlátozni.

Példaként hozta fel az angol Northern Rock, illetve a Postabank esetét, amikor a részvényesek már semmit sem tudtak tenni a bank megmentése érdekében, annak megmentése az államra maradt, ugyanakkor a részvényesek képesek voltak az állam kezét megkötni, az állami válságkezelést korlátozni.