London: 2013-tól reális a magyar euró

Reálisnak nevezték a magyar miniszterelnök által hétfőn említett, 2012-2014 közötti euróövezeti csatlakozási lehetőséget londoni feltörekvő piaci elemzők, akik szerint a kormányprogramban szereplő áfamódosítási terveknek nem lesz hosszú távú inflációs és pénzügypolitikai hatásuk. Az HSBC elemzője szerint 2013-ban lehet legelőször euró Magyarországon.

Az euró bevezetésének időpontjával kapcsolatban Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy 3-4 év múlva lehet bevezetni a közös európai fizetőeszközt. A Reutersnek korábban adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy 2012 előtt nem lehet meghonosítani az eurót, semmi sem indokolja azonban a 2014 utáni időpontot.

Juliet Sampson, az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci közgazdásza a kormányfő hétfői beszéde után azt mondta: ez a csatlakozási idősáv reális, bár a 2012-es eurótagsághoz Magyarországnak a következő három-négy hónapban be kellene lépnie az euróövezet előtt kötelező ERM-II. árfolyamrendszerbe, ami "valószínűtlen".

Sampson szerint 2013 tűnik a lehetséges legközelebbi eurócsatlakozási dátumnak.

A tervezett áfaemelés esetleges inflációs és kamatpolitikai hatásairól az HSBC londoni szakértője ezt mondta: a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az áfamódosításnál nagyobb horderejű tényezőkre kell odafigyelnie, megvan ugyanis a kockázata a magyar gazdaságban például a defláció kialakulásának. A magas deflációs kockázatú időszak alkalmas inflációgerjesztő hatású adómódosítások bevezetésére, tette hozzá az elemző.

Raffaella Tenconi, a Kelet-Európára szakosodott Wood & Co. tanácsadó és elemzőcég londoni főközgazdásza szerint is "nagyon derűlátó" lenne a 2012-es magyar eurócsatlakozási várakozás. Tenconi szerint nem kizárható Magyarország idei vagy jövő évi belépése az ERM-II.-be, de a probléma az eurócsatlakozási feltételek fenntartható teljesítése. Ebből a szempontból Magyarország különbözik Lengyelországtól és Csehországtól, amelyek a kritériumok zömét már teljesítik, mondta a szakértő.

A Wood & Co. vezető londoni elemzője szerint az áfaemelés a 3 százalékos cél fölé emelheti az éves összevetésű inflációt, de ez egyszeri hatás lenne csak, és nem feltétlenül befolyásolná a rövid távú pénzügypolitikai kilátásokat. A kamatpolitikát Tenconi szerint a költségvetési csomag hitelességének megítélése fogja befolyásolni, és a cég azzal számol, hogy az MNB egyelőre leállítja a további kamatcsökkentéseket, mindaddig, amíg a forint iránti piaci bizalom meg nem erősödik.