Csökkenő inflációt és reálbért vár a GKI

A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a világméretű recesszió mélysége és befejeződésének időpontja egyelőre teljesen bizonytalan. A hazai infláció a korábban gondoltnál is jobban csökken, noha a forint sokkal gyengébb a tavalyinál.

Az Európai Bizottság legfrissebb, januárban közzétett előrejelzése szerint 2009-ben az Európai Unió összesített GDP-je közel 2 százalékkal csökkenhet. A tagországok közül Németországban valamivel nagyobb, Magyarországon kisebb visszaesés valószínű.

A GKI Gazdaságkutató Erste Bankkal közösen készített prognózisa ennél pesszimistább forgatókönyvvel számol, az előrejelzés szerint ugyanis a magyar gazdaság 2,5 százalékos visszaesést fog elkönyvelni. Sokkal jelentősebb visszaesés várható a balti országokban, Írországban és Nagy-Britanniában. A 2008-ban 6 százaléknál is gyorsabban fejlődő Bulgáriában, Szlovákiában és Romániában a növekedés 4-6 százalékpontos lassulása várható.

A gazdaságkutatók szerint gyakorlatilag biztosnak tűnik, hogy az idén a magyar államháztartási hiány a jóval a maastrichti kritérium alá csökken. A kormány a vártnál mélyebb recesszió és a tervezettnél alacsonyabb infláció okozta bevételkiesést várhatóan ellentételezni fogja, sőt emellett az államháztartáson - illetve az adórendszeren - belül átcsoportosításra is vállalkozik. Az Európai Bizottság 2,8 százalékos GDP-hez mért magyar hiányt prognosztizált, ez lényegesen kisebb a 4,4 százalékos uniós átlagnál. A deficitcsökkentéssel párhuzamosan a külső egyensúly gyors javítása is elengedhetetlen, mert sokkal nehezebb és drágább a külföldi források elérése. A gyakorlatban maga a forráshiány az, ami kikényszeríti a külső deficit mérséklését - fogalmaz az elemzés, amely hozzáfűzi, hogy a javulás a külkereskedelmi aktívum és az EU-támogatások emelkedésének eredménye lehet.

A versenyszektorban várhatóan 4 százalékkal növekedhetnek a bruttó bérek, miközben a költségvetési szférában 1 százalékos mérséklődéssel lehet számolni, összességében a reálkeresetek minimális csökkenésére van kilátás. A háztartások fogyasztása és beruházása azonban a növekvő hiteltörlesztések és az új hitelfelvételi lehetőségek beszűkülése, illetve drágulása következtében érezhetően csökkenni fog.

Az infláció - főleg a világpiaci energia- és mezőgazdasági árak esése miatt - 2009 elején gyorsan mérséklődik. Éves átlagban - a tavalyi 6,1 százalék - után 2,3 százalékos, az év végén pedig 2,5 százalék körüli áremelkedés várható. Az áfa esetleges emelése a szűk kereslet és erős verseny körülményei között csak kisebb részben jelenne meg az árakban. A forint az utóbbi hetekben jelentős gyengült, az euróhoz mért árfolyama a december végi 265 forintról 300 forintra változott. A folyamat nemzetközi tényezüőkkel magyarázható, mivel a régió többi fizetőeszköze is veszített erejéből. Az MNB januárban folytatta óvatos kamatcsökkentő lépéseit, az év során ennek folytatódására lehet számítani.