Napi egymilliárdos kiesés a kiskereskedelemben

Ahogy a gazdasági ágazatok többsége, a kiskereskedelem sem számíthat sok jóra idén. Ha pedig tényleg emelkedni fog az általános forgalmi adó, az tovább nehezítheti a helyzetet. Fontos megjegyezni, hogy a korábban jelentős bővülést produkáló ágazat már két éve zsugorodik, a szektort tehát nem kifejezetten a válság küldte padlóra. Igaz, a válság nyomán várhatóan napi 1 milliárd forint körüli összeggel szűkül a forgalom.

A gazdasági válság miatt 2009-ben 2-3 százalékkal csökkeni fog a magyar gazdaság teljesítménye. Emiatt különösen nehéznek ígérkezik a vásárlók, különösen a kevés pénzből gazdálkodó családok - nyugdíjasok, kis jövedelmű alkalmazottak, gyermekes családok, munkanélküliek - helyzete. A lakosság fogyasztása mindennek nyomán 300-400 milliárd forinttal csökkenhet.

Az évtized elején folyamatosan bővülő, többször impozáns növekedést produkáló kiskereskedelmi szektor két esztendővel ezelőtt irányt váltott. 2003-ban még 9 százalékos volt az éves szintű bővülés, ezt két évben is 5,6-5,6 százalékos növekedés követte, majd 2006-ban 4,4 százalékkal gyarapodott a szektor forgalma. Mindebből látszik, hogy a növekedés folyamatosan csökkenő ütemű volt, másrészt a legnagyobb bővülést azokban az években produkálta az ágazat, amikor a bérkiáramlás látványosan növekedett.

A 2007-es esztendő viszont már visszaesést hozott: elsősorban a kormányzati megszorítások okozták ezt, akárcsak a korábbi látványos bővülést. Az éves index alapján 2,9 százalékkal zsugorodott az ágazat, és a múlt év sem hozott változást, egyik hónapban sem volt bővülés. A legfrissebb adatok alapján novemberben 2 százalékos volt a forgalomcsökkenés a bázisidőszakhoz (előző év azonos hónapja) képest. Tavaly az első tizenegy hónap összességében pedig hasonló mértékű, 1,9 százalékos volt a visszaesés.

Nem Magyarország a legrosszabb

Bár a statisztika nem ad okot az örömre, az európai országok között a középmezőnyben van a magyar piac. Az Eurostat adatai alapján az eurózóna országaiban havi szinten 1,5 százalékos volt a visszaesés, a 27 uniós tagország összesített adata pedig 0,2 százalékos csökkenést mutat. Novemberben Lettországban 15,1, Észtországban pedig 9,3 százalékkal csökkent a forgalom októberhez viszonyítva, ezzel a két balti állam mondhatta magáénak a legrosszabb teljesítményt.

Régiónkban Szlovákia 2, Szlovénia 5,4 Románia pedig 6,8 százalékos bővülést ért el. Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerénél, Németországban októberhez képest 0,3 százalékkal növekedett a forgalom. A szomszédos Ausztriában pedig 0,5 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelem.

A legújabb magyar kiskereskedelmi adatok részletes vizsgálatából Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint kiderül, hogy az élelmiszerek és a napi fogyasztási cikkek esetében nem esnek vissza olyan ütemben az eladások, mint például a tartós javaknál.

Így az autók, hűtőgépek és más, nagyobb berendezések forgalma csökken jobban, hiszen a családok, egyéni vásárlók ezeken tudnak inkább spórolni - magyarázta az [origo]-nak a szövetség főtitkára. Ezt igazolja, hogy az iparcikkek eladásainál volt a legjelentősebb forgalomcsökkenés, míg például a csak élelmiszereket, italokat és dohányárut forgalmazó szaküzletek értékesítése 1,7 százalékkal még nőtt is a KSH szerint.

Az autópiaci statisztikák ezt igazolják. A JATO Dynamics autóipari piackutató társaság adatai szerint a múlt évben 11 százalékkal kevesebb új autó talált gazdára a magyar piacon, de vannak más ágazati szervezetek, amelyek ennél jelentősebb szűkülést regisztráltak.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) január közepén közzétett statisztikája szerint Magyarországon tavaly csaknem 156 ezer új autót vásároltak, ez 9,2 százalékkal marad el a 2007-es teljesítménytől. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete szerint pedig 10,4 százalékos volt a csökkenés. Azóta még rosszabb lett a helyzet, a JATO Népszabadságban közölt legfrisebb adatai szerint január első hetében 4033 új személyautó és 907 kishaszonjármű kelt el, szemben a 2008 első hónapjában eladott 12,5 ezer, illetve 1672 járművel. Ez drasztikus piaczsugorodást jelez.

Az áfaemelés még jobban sarokba szorítja a szektort

A novemberi visszaesés első tizenegy havi csökkenéssel párosult. Ez azt jelenti, hogy az egész évi adat is várhatóan negatív előjelű lesz, noha decemberre az előző esztendeinél - a 2007-esnél - jobb eredményt várnak - mondta Vámos, hozzátéve: a szervezet pesszimista forgatókönyve látszik érvényesülni, vagyis 2007 után 2008-ban is visszaesik éves szinten a magyar kiskereskedelem.

A forgalom decemberi bővülése - amelyről egyelőre még nincsenek pontos statisztikák - várhatóan nem ellensúlyozza ugyanis az első tizenegy havi negatívumot.

A főtitkár éppen erre alapozza azt a személyes véleményét, hogy el kellene kerülni az áfaemelést Magyarországon, mondván, a hazai forgalmi adó már most is az egyik legmagasabb az Európai Unióban. Márpedig a kiskereskedelem már enélkül is visszaesik, a hatást még fokozná az áfaemelés.

Mennyit ér az áfaemelés?

Valójában Vámos szerint nem hozná meg a várt eredményt az áfa növelése, és inkább csak a kiskereskedelem gyengüléséhez járulna hozzá, miközben további munkahelyek megszűnéséhez vezetne Magyarországon. Az áfaemelés ugyanis gyengítené a hazai beszállítók pozícióit, és így áttételesen a forgalom visszaesése miatt elbocsátásokra kényszerítené a hazai cégeket. Tennék ezt olyan időben, amikor így is sokan vesztik el az állásukat.

Végeredményben tehát az államnak nem érné meg valójában növelni az áfát. Az OKSZ főtitkára szerint ezzel szemben a vállalkozások ösztönzésére, munkahelyek teremtésére lenne most szükség.

A GfK Hungária intézet felmérése alapján sem lehet sok jóra számítani. A piackutató cég a Corvinus Egyetemmel közösen végzett felmérése alapján a vásárlási hajlandóságot jelző index 27 ponttal 117,6 pontra esett 2008 utolsó negyedévében.

A mutató történetében soha nem fordult elő hasonló mértékű csökkenés. A kutatásból az is kiderül, hogy számottevően csökkent a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv, 2008 végén tízből csupán négy válaszadó véli úgy, hogy érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.

Átrendeződés

A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a kiskereskedelem általános visszaesése közben átrendeződnek a belső arányok is. Így a kisboltok sorra zárnak be, és közben a nagyobb üzletek - ha mérsékelt ütemben is - tovább terjeszkednek. Nagyobb üzletek közé számítanak a diszkontok is, amelyek sorában az Aldi és a Lidl terjeszkedik leginkább, de a némileg eltérő szegmensben működő Spar, illetve a Tesco és az Auchan is nyit újabb áruházakat.

Mindez azt eredményezi a 2008-as első féléves adatokon alapuló statisztikák szerint, hogy az üzletek átlagos alapterülete növekszik. (A statisztikák fél évvel ezelőttiek, de alighanem a tavalyi második félévben is megmaradt ez a tendencia.)