Féltik Kelet-Európát az osztrák bankok

Vágólapra másolva!
A bajba jutott közép- és kelet-európai gazdaságok esetleges pénzügyi támogatásáról kezdtek tanácskozást a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az osztrák bankok és a kormány szakértői szintű képviselői pénteken a bécsi pénzügyminisztériumban. Az eszmecserét már korábban beütemezték; a találkozótól döntések nem várhatók, a szakértők inkább csak a szükségleteket és a lehetőségeket veszik számba.
Vágólapra másolva!

A tanácskozásnak időszerű hátteret ad az a tény, hogy míg korábban az előrejelzések zöme a Nyugatot sújtó pénzügyi-gazdasági válság ellenére a kelet-európai országok ugyan megcsappant, de folytatódó növekedésével számolt, mostanra kiderült: elsősorban a nyugat-európai export beszűkülése miatt, a szóban forgó országok is recesszióba csúsznak.

Előző nap derült ki, hogy nemzetközi kereskedelmi bankok egy csoportja - köztük az osztrák Raiffeisen és Erste Bank, a belga KBC, a német Bayern Landesbank, az olasz Unicredit és Intesa Sanpaolo - a kelet-európai országok fokozottabb segítését kérte az Európai Bizottságtól. A bankok egyebek között azt szeretnék, ha Brüsszel nagyobb koordináló szerepet játszana a válság térségbeli hatásainak kivédésében, illetve segítene abban is, hogy az érintett országok minél hatékonyabb stabilizáló intézkedéscsomagokat dolgozzanak ki.

Osztrák sajtóértesülések szerint a bécsi eszmecserén a régió országainak nyújtandó újabb IMF-hitelek lehetősége épp úgy felmerülhet, mint az Európai Unió és az Európai Központi Bank célzott támogatásának igénye.

Az uniós államok közül az osztrák bankok rendelkeznek a legtetemesebb közép- és kelet-európai hitelállománnyal, nemcsak az osztrák hazai össztermékhez (GDP) viszonyított arányt (68 százalék) tekintve, hanem abszolút értékben is: a banki kintlévőségek elérik a 220 milliárd eurót.

Az IMF szakértői egy közelmúltban elkészült tanulmányban a magas arányú hitelelkötelezettség ellenére sem tanácsolták, hogy az osztrák anyacégek hirtelen elzárják a pénzcsapokat, és a konjunkturális kilátások miatt visszavonuljanak vagy pénzeszközöket vonjanak ki a régióból, mert az hitelsokkot idézne elő az egész térségben, futótűzként terjedne tovább, és végső soron magára Ausztriára is visszaütne.

Walter Rothensteiner, a Raiffeisen Központi Bank (RZB) elnöke a Kurier osztrák lap pénteki számában azt mondta, hogy "nem hagyjuk magukra ezeket az országokat a bajban". Véleménye szerint a következő két év biztosan nagyon nehéz lesz, de "hibás út lenne elzárni az összes csapot a térségben, hiszen az ottani országok óriási potenciállal rendelkeznek". Elmondta, hogy az új hitelek 60 százalékát helyi betétekből igyekeznek fedezni, az ügyfelek adósságproblémáit pedig fizetési haladékokkal enyhítik. Úgy ítélte meg, hogy az RZB elég állami támogatást kap ahhoz, hogy megálljon a lábán.