A kormány még mindig csak tüzet olt

Az uniós jóslatnál is pesszimistább lett a kormány a magyar gazdaság idei teljesítményének megítélésében. A miniszterelnök bejelentette, hogy át kell tervezni a költségvetést, az infláció is egészen máshogy alakul a büdzsében tervezetthez képest. Az állam beszállhat a lakáshitelek törlesztésébe, de "ajándékot" nem ad. Ennél komolyabb változásokhoz a jelek szerint továbbra sincs meg a politikai elhatározottság.

Gyurcsány Ferenc kormányfő közölte: a költségvetés újratervezésekor a kormány a korábban rögzített 4,5 százalékos infláció helyett annál lényegesen alacsonyabb pénzromlási ütemmel számolja majd át az idei büdzsét.

Szakértők azt ajánlották a kormánynak, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutalap 2009-2010-re vonatkozó előrejelzéseit vegye alapul, és azoknál óvatosabban számoljon - mondta a miniszterelnök azt követően, hogy világgazdasági folyamatokat elemző szakértőkkel egyeztetett.

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az EU Bizottságának a héten közzétett prognózisa Magyarország számára 2009-re 1,8 százalékos gazdasági recessziót vetített előre. "Arra bátorítanám magunkat, hogy ennél valamennyivel alacsonyabb növekedéssel számoljunk" - fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő az óvatos tervezés mellett az egyensúlyi pálya megőrzését nevezte a legfontosabb kérdésnek.

Segítség a lakáshiteleseknek

Majdnem teljesen kész van a lakásgarancia-alap koncepciója - közölte Gyurcsány. A koncepció törekvése szerint az állam átmeneti időre beszállna az adós helyett a lakáshitel törlesztésébe, de nem úgy, hogy ezzel "ajándékpénzt" adna a hitelfelvevőnek.

A kormány a jegybankkal együttműködve azon dolgozik, hogy a forint értékállóságát biztosítsa és elkerülje a gyors, hektikus árfolyammozgásokat - közölte a miniszterelnök. A magyar fizetőeszköz egész héten nagyon gyenge volt, pénteken ismét történelmi rekordra emelkedett az euró/forint árfolyam, 291 forinton is kötöttek üzletet.

Megjegyzendő, az említett "alacsonyabb növekedés" valójában nagyobb mértékű zsugorodást jelent: a gazdasági növekedés ugyanis negatív lesz az idén. Hogy milyen mértékű lesz, arról megoszlanak a vélemények - Simor András jegybankelnök a minap, az országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén úgy vélekedett, hogy 2,5 százalékosnál is nagyobb lehet a GDP csökkenése. A helyzetet tovább nehezíti a vártnál alacsonyabb infláció, mert így a költségvetés bevételei is mérséklődnek.

Nyugdíj, családtámogatás

Nem teljesen világos, az évnek ebben a szakaszában mit, hogyen lehet áttervezni: kérdés, például, mit lehet tenni a nyugdíjakkal, amelyek év eleji emelése erőteljesen túl lett tervezve, ez rögtön elég nagy kiadás - mondta az [origo] kérdésére Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Biztos, hogy hozzá lehet nyúlni a családtámogatások szeptemberi, inflációhoz igazított emeléséhez - ha ezt 4,5 százalék helyett, mondjuk, 2,5 százalékkal számolják, az több tízmilliárd forintot tehet ki. A nyugdíjak és bérek esetében sokkal nagyobb tétel lenne az új adatokhoz igazítás - tette hozzá.

Elengedhetetlen, hogy egy ilyen időszakban, amikor mélyponton van a gazdaság, a kormány megtegye ezeket az intézkedéseket. Az lenne a legjobb, ha a svájci indexálású inflációkövetést alkalmaznák, de erre aligha van politikai akarat - említette az elemző.

A lakáshitelekre vonatkozó bejelentést értelmezve Németh Dávid azt mondta, két megoldást tart elképzelhetőnek. Az egyik, hogy az állam megvenné a nehéz helyzetbe került adósok lakását és azok visszabérelnék tőle. A másik, hogy az állam, akár egy faktoringcég, átvenné a bankoktól a problémás hiteleket, amelyeket aztán az adósok némi türelmi idő után, a fizetési periódust eltolva törlesztenének.

Bőven van mozgástér, csak akarni kéne

Nagy a kormány mozgástere, bőven lehetne kiadásokat csökkenteni, még úgy is, hogy a szociális transzferek idén nagymértékben nem csökkenthetők. Az állami apparátus működésére rengeteg pénz megy el, nem látszik, hogy a kormány nagyon takarékoskodna az adófizetők pénzével - mondta az [origo] érdeklődésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője.

Hangsúlyozta, a kiadáscsökkentés mellett sok egyéb intézkedésre is nagyon nagy szükség lenne, de azokhoz valószínűleg nem lesz meg a poltikai elszántság - korábban sem volt, és nem látszik olyan körülmény, ami miatt ez most megváltozna. Egy-két százalékpontos adócsökkentési tervekről, kismértékű áfaemelésről hallani, de szerinte ez tűzoltás, nem megoldás semmire: ettől nem a magyar gazdaság nem áll jobb pályra akkor sem, ha véget ér a világgazdasági recesszió.

Át kellene gondolni, hogy mit tegyünk az adórendszerrel, mert jelenlegi állapotában diszfunkcionális: arra ösztönzi a munkavállalókat és a munkaltatókat, hogy kiskapukat keresve a szürke- és feketegazdaságba tereljék át a tevékenységüket. Ezért olyan nagy a versenyhátrányunk. A miniálbér adómentessége például biztosan nem tartható - említette az elemző.