Fél százalékkal csökkent az alapkamat

Az elemzői várakozásoknak megfelelően 10,00 százalékról 9,50 százalékra csökken keddtől a jegybanki alapkamat - döntött hétfőn, kora délutáni ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az egy hónappal korábbi helyzethez képest jóval bizonytalanabbá vált elemzők szerint a testület idén 7,00 százalékra, jövőre 6,00 százalékra mérsékli az alapkamatot.

Sem az inflációs cél elérését, sem a pénzügyi stabilitást nem veszélyezteti a forint árfolyamának elmúlt időszakbeli alakulása - mondta Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke hétfőn, a monetáris tanács kamatdöntő ülését követően. Az alelnök elmondta, hogy a testület ülésén a tagok többsége az 50 bázispontos kamatcsökkentésre szavazott, de emellett volt javaslat 75 és 100 bázispontos kamatmérséklésre is.

Karvalits szerint a gazdaság visszaesése és az alacsonyabb inflációs környezet mellett várhatóan újabb intézkedésekre lesz szükség az idei államháztartási hiánycél eléréséhez.

Az alacsony infláció segíti a kamatcsökkentést

A monetáris tanács a várható jelentős gazdasági visszaeséssel és a középtávú céltól elmaradó inflációval indokolta döntését. A testület kilátásba helyezte, hogy tovább csökkenhet az alapkamat, ha azt a tőkeáramlások folytonossága és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása lehetővé teszi.

ŰŰÚgy vélik, az előző év végén végbement inflációcsökkenés folytatódik, az áremelési várakozások jelentősen mérséklődnek, és az inflációs cél már idén teljesülhet. Úgy vélik, az árstabilitás fenntartását segítheti, ha a gazdaság szereplői a jövőben a jegybank inflációs céljával összhangban hozzák meg árazási és bérezési döntéseiket.

Romlottak a gazdasági kilátások

Szerintük a reálgazdasági kilátások tovább romlottak. A hazai ipari termelés a vártnál nagyobb mértékben esett vissza, miközben a nemzetközi konjunktúraindikátorok gyengébb külső keresletet vetítenek előre. Mindezek a korábban vártnál alacsonyabb inflációs környezetet valószínűsítenek.

A monetáris tanács szerint az utóbbi időben fokozatosan mérséklődtek ugyan a külső finanszírozást övező kockázatok is, ám a bizonytalanság ezzel együtt is számottevő, ezért a jegybanki politikának továbbra is szűk a mozgástere.

Folytatódhat a kamatcsökkentés

Piaci elemzők egyetértenek a jegybank értékelésével, miszerint a jelenlegi gyenge forint árfolyam mellett sem kerül veszélybe a kitűzött inflációs cél elérése, így folytatódhat a kamatcsökkentés Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a monetáris tanács most arra helyezi a hangsúlyt, hogy támogassa a növekedést.

A CIB szakértője úgy véli, hogy a jegybank jelentős visszaesést és infláció csökkenést vár, ezért a forint jelenlegi árfolyama nem veszélyezteti az inflációs célt. Ennek megfelelőn a monetáris tanács arra törekszik, hogy gyorsan levigye az alapkamatot. Ahhoz ugyanis, hogy a hitelezés újrainduljon, az kell, hogy a forintkamat olyan szintre kerüljön, ami már összemérhető egy devizahitel kamatkondícióival. Trippon Mariann februárban újabb 50 bázispontos kamatcsökkentést, az év végére pedig 7 százalékos alapkamatotvár.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a döntést a rendkívül magas forintkamat és a gyorsan csökkenő infláció is indokolja. A jelenlegi kilátások szerint 2009 elején már elérhető a kitűzött inflációs cél, ami azt jelenti, hogy bőven lehet tovább csökkenteni a kamatot, még a forint közelmúltban tapasztalt jelentős gyengülése ellenére is. Török Zoltán arra számít, hogy az első negyedévben nagy ütemben tovább csökkenti az alapkamatot, amely így március-áprilisra 8 százalékig csökken, az év végére pedig 6 százalékra süllyed.

Elbizonytalanodtak az elemzők

A monetáris tanács döntése megfelel az elemzők várakozásainak. A Reuters múlt héten készült felmérése szerint a 22 választ adó elemző túlnyomó többsége, 18 szakember úgy vélte, hogy a monetáris tanács 0,5 százalékponttal 9,50 százalékra csökkenti az alapkamatot. Az elemzők közül 3 a kamatszint fenntartására számított.

Eltérőbbek a véleményeik arról, hogyan alakul az év végéig az alapkamat. A megkérdezett elemzők 6 és 9 százalék közötti előrejelzést adtak az idei évre 7,00 százalékos középértékkel (medián). A jövő év végére 11 elemző 8-féle előrejelzést adott 4,5 és 8,00 százalék közötti értékkel.