Kockázatosabb lesz a nyugdíjpénztár

Néhány hónapon belül azok a magán-nyugdíjpénztári tagok is dönthetnek arról, hogy milyen összetételű befektetési csomagba kerüljön a pénztári megtakarításuk, akiknek a pénztára eddig ezt nem tette lehetővé. A mostani tőkepiaci helyzetben érdemes résen lenniük, mert ha nem jelzik idejében választásukat, könnyen a legkockázatosabb csomagba kerülhet a pénzük.

A magánnyugdíjpénztáraknak az átlagosnál jóval bizonytalanabb részvénypiaci pillanatban kell azt bevezetniük, hogy három eltérő összetételű befektetési csomagot kínáljanak tagjaiknak: A tagoknak ezért érdemes alaposan átgondolniuk, melyik portfólióba kerüljön a pénztárban gyűjtött megtakarításuk.

A néhány éve, még kedvezőbb tőkepiaci környezetben alkotott törvény előterjesztői és támogatói azt szerették volna elérni, hogy a magánnyugdíjpénztárak portfóliójában lévő részvények aránya közelítsen a fejlett országokban tapasztalhatóhoz és nőjön a pénztárak szerepe a részvénypiacon. A pénztártagoknak pedig lehetőségük legyen életpályájuknak és kockázatvállaló képességüknek megfelelő befektetési csomag kiválasztására.

Az új rendszer növeli a részvényhányadot

A választható portfóliós rendszer bevezetése a tagok túlnyomó többsége számára a jelenleginél sokkal magasabb részvényhányadhoz vezet, ami komoly kockázatokkal jár együtt. A magasabb részvényhányad ezzel együtt a magasabb kockázat mellett a magasabb hozam lehetőségét is jelenti a befektetőknek. A részvényportfólió hozama ugyan kockázatosabb a kötvényekénél, a hosszabb időtáv viszont kisebb risket jelent annál, mint ha csak pár hónapig tartaná meg tulajdonosa a részvényeket.

Ugyanakkor az Egyesült Államokban 2007 nyarán kirobbant jelzálogpiaci válság okozta problémák miatt az idei év elején az átlagosnál nagyobb árzuhanásnak lehettünk tanúi a világ részvénypiacain, ahol még most is a korábbi éveknél sokkal kedvezőtlenebbek a kilátások. Bár a részvénypiac pillanatnyi kilátásairól eltérnek a szakértők véleményei, a helyzet kiszámíthatatlanabb az átlagosnál.

Ebben a helyzetben a pénztártagoknak fokozottan érdemes tudatos, a kockázatokat és a hozamkilátásokat egyszerre figyelembe vevő döntést hozniuk arról, melyik portfóliót választják. Ha valaki utólag tévesnek érzi döntését, akkor fél év múlva nyílik lehetősége annak módosítására. Az új rendszer bevezetése több lehetőséget jelent, ám ugyanakkor nagyobb figyelmet és felelősséget kíván meg a magán-nyugdíjpénztárak tagjaitól.

A nyugdíjalapok által kezelt vagyon megoszlása 2004-ben (%)

Ország	Kész-pénz	Állam- kötvény	Cég-kötvény	Rész-vény	Ingatlan	Bef. alap
Csehország	9,6	51,9	31,1	5,5	0,3	0,3
Hollandia	2,2	25,,5	13,8	44,6	5,0	n.a.
Németország	2,6	2,5	26,6	32,2	3,8	n.a.
Magyarország	1,3	74,9	2,0	5,2	0,2	7,5
Lengyelország	5,8	58,9	1,4	33,4	n.a.	0,0
Észtország	4,4	33,9	23,3	35,1	1,0	6,2
Szlovénia	13,3	46,3	32,4	7,7	n.a.	0,3

Forrás: OECD Global Pension Statistics

A törvény szerint a magánnyugdíjpénztáraknak háromféle - klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési - portfóliót kell tagjaiknak kínálniuk. A részvények arányának a klasszikus portfólióban 10 százalék alatt, a kiegyensúlyozottban 10 és 40 százalék között, a növekedésiben 40 százalék felett kell lennie.

A tagok a pénztár felszólítására választhatnak a három portfólió között. Ha viszont ezt elmulasztják, akkor a nyugdíjkorhatárig hátralevő éveik alapján a pénztár automatikusan besorolja megtakarításukat a törvény által meghatározott portfólióba. Aki 5 éven belül vonulhat nyugdíjba, annak a pénze a klasszikus; aki 5-nél több, de 15-nél kevesebb év múlva, azé a kiegyensúlyozott; aki pedig még 15 évnél is hosszabb idő múlva, azé a növekedési portfólióba kerül.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) számításai szerint a pénztártagok 75-80 százalékának növekedési, 10-15 százalékának kiegyensúlyozott, 5-10 százaléka pedig klasszikus portfólióba kerül. A felügyelet arra a számít, hogy eleinte csak a tagok egy kis része választ az előírttól eltérő portfóliót, vagy vált befektetési csomagot. Néhány év múlva viszont eszközértékelés alapján már a tagok nagyobb hányada hoz majd tudatos döntést a kérdésben.

Több részvény, nagyobb kockázat

A nyugdíjpénztárak 2002 és 2006 között még magas hozamot értek el elsősorban annak köszönhetően, hogy az időszak elején még magas kamatokkal kibocsátott államkötvényeket vásároltak, amelyek a hozamszint csökkenésével felértékelődtek. Tavaly már szerényebb eredményeket mutattak fel. Az idei első negyedévben pedig 157,643 milliárd forint veszteséget kellett elkönyvelniük befektetéseiken. Közben ugyanis több pénztárnál a választható protfolióra történő átállás miatt a részvények aránya egy év alatt 10,6-ról 17,1 százalékra emelkedett, miközben a részvényárak csökkentek.

Ezért aztán több magán-nyugdíjpénztár is a lehető legutolsó percig vár a választható portfóliós rendszer bevezetésével. A rendszer idei bevezetése idáig nem volt szerencsés, hiszen a magas részvényarányú portfólióba besorolt ügyfelek megtakarítása ezzel nagyobb mértékben csökkent, mintha minden maradt volna a régiben.

Eddig a Magyarországon működő 20 magán-nyugdíjpénztár közül a követekző 8 vezette be a választható portfóliós rendszert: Aranykor Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, Axa Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, Dimenzió Magánnyugdíjpénztár, Életút Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, Évgyűrűk Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, Erste Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár, OTP Magánnyugdíjpénztár. A többinek 2009. január 1-jén kell áttérnie.