Alulmaradt Simor a kamatdöntéskor

A monetáris tanács legutóbbi, kamatdöntő ülésén a tagok közül hatan támogatták az alapkamat 8,5 százalékos szinten tartását, és négyen, köztük a jegybankelnök szavaztak 25 bázispontos emelésére.

A június 23-i ülésen változatlan alapkamatra voksolt Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba, Hardy Ilona, Király Júlia és Neményi Judit.Az alapkamat 8,75 százalékra történő emelését Simor Andráson kívül Karvalits Ferenc, Kopits György és Oblath Gábor támogatta.

A kamatdöntő ülés pénteken közzétett jegyzőkönyve szerint a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a kamatszint tartása esetén a döntés kommunikációja nagyobb kihívást jelent az előzetes piaci várakozásokra tekintettel. Miközben többen sürgették a kamatemelési ciklus lassítását, a tanács továbbra is szükségesnek látja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását, és kész megtenni a szükséges lépéseket, amennyiben az inflációs cél elérése veszélybe kerül.

Egyes tanácstagok arra figyelmeztettek, hogy a monetáris politikának az 5-8 negyedéves horizonton várható inflációs folyamatokra kell reagálnia, és a kilátások nem változtak érdemben május óta. Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, hogy az eddigi kamatlépéseket csak az egyértelmű dezinflációs eredmények elérése után lehet sikerként elkönyvelni.

Megtorpanhat az infláció csökkenése

Többen azt hangsúlyozták, hogy a keresletszűkítés inflációcsökkentő hatása csak fokozatosan bontakozhat ki. Egyes tanácstagok azonban ehhez hozzátették, hogy a lehetségestől elmaradó növekedésre utaló jelek egyelőre közvetetten sem érzékelhetőek a kapacitáskihasználtság mutatói, illetve a munkaerő-piaci statisztikák alapján.

Több tag arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi nyersanyagárak további emelkedése és a globális inflációs nyomás erősödése miatt megtorpanhat a dezinfláció, ami a középtávú inflációs kilátásokat is veszélyezteti.

Más tagok azonban úgy értékelték, hogy a jelenlegi helyzetben a fundamentális okokra visszavezethető nyersanyag-piaci áremelkedést a spekuláció is erősítette. Ennek következtében célszerű figyelmen kívül hagyni a magas áringadozást, illetve az átmeneti túllövéseket, és a nyersanyagárak előrejelzésre gyakorolt hatását elégséges az inflációs jelentések frissítésekor, negyedévente átvezetni.

Kell-e reagálni a nyersanyagok árának emelkedésére?

Elhangzott olyan vélemény is, hogy a nyersanyagár-emelkedésre másképp kell reagálnia az olyan országok jegybankjainak, ahol a belföldi kereslet a magyarországihoz hasonlóan nyomott.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a belföldi inflációs kilátásokat alapvetően befolyásoló ár- és bértendenciákat nagyfokú bizonytalanság övezi. Kedvező jelnek minősíthető, hogy a legfrissebb adatok alapján a piaci szolgáltatások inflációja a korábbi várakozásokhoz képest alacsonyabb volt.