Bonyolult a külföldiek alkalmazása

Külföldiek Magyarországon főszabály szerint csak munkavállalási engedély alapján vállalhatnak munkát. Az uniós állampolgárok ugyanakkor teljesen külön csoportot alkotnak, mivel az esetek többségében a tagállamokból érkező munkaerő korlátozás nélkül, vagy könnyített feltételekkel léphet a magyar munkaerőpiacra.

A helyzet kissé bonyolult, éppen ezért az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tájékoztatóban foglalta össze az engedélymentesség legjellemzőbb eseteit. A konkrét esetben azonban mindig tanácsos a regionális munkaügyi központ előzetes véleményét kikérni.

Amikor nincs szükség engedélyre

Az idei év elejétől szabadon elhelyezkedhetnek hazánkban a dán, belga, francia, norvég, cseh, észt, lett, litván, lengyel, szlovén, szlovák, máltai, ciprusi, valamint a brit, izlandi, ír, olasz, görög, spanyol, svéd, holland, finn, portugál, luxemburgi állampolgárok és hozzátartozóik házastárs, 21 évnél fiatalabb eltartott leszármazó. Engedély nélkül alkalmazhatók továbbá a szakképzett osztrák, liechtensteini, német, svájci állampolgár, a dán, belga, francia, norvég, bolgár és román állampolgárok.

Szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén azonban az Ausztriából, Liechtensteinből, Németországból, Svájcból, Dániából, Belgiumból, Franciaországból, Norvégiából érkezők csak akkor vállalhatnak szabadon munkát, ha az uniós csatlakozásunk idején - 2004. május 1. - vagy azt követően megszakítás nélkül legalább 12 hónapig már dolgoztak Magyarországon.

Az e körbe tartozó személyek hozzátartozói is engedély nélkül vállalhatnak munkát továbbfoglalkoztatás keretében akkor, ha házastársukkal, szüleikkel 2004. május 1-jén vagy azt követően jogszerűen együtt tartózkodtak Magyarországon.

A szakképzettséget nem igénylő munkakörök esetén román és bolgár munkavállalók továbbfoglalkoztatásánál a 2007. január elsejei dátum irányadó, mivel országaik ekkor csatlakoztak az Unióhoz. Tehát, a bolgár és román állampolgár további magyarországi foglalkoztatásához akkor nem kell engedélyt kérni, ha 2007. január 1-jén vagy azt követően megszakítás nélkül legalább 12 hónapig már jogszerűen foglalkoztatták itthon. A hozzátartozóik esetében az engedélymentesség feltétele, hogy a fenti időpontban jogszerűen együtt tartózkodtak Magyarországon, vagy a hozzátartozó ezt követően legalább 18 hónapig, jogszerűen élt itt a házastársával, szüleivel.

Mindezeken felül számos olyan eset létezik még, amikor nincs szükség engedélyre, így például a magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs is szabadon vállalhat munkát. A munkaügyi központok valamennyi esetben részletes felvilágosítást tudnak adni a hozzájuk forduló munkáltatóknak, leendő munkavállalóknak.

A továbbfoglalkoztatáshoz igazolás kérhető

A továbbfoglalkoztatás esetekében az engedélymentesség fennállását a foglalkoztató vagy az érintett munkavállaló kérelmére a foglalkoztatás helye szerint illetékes regionális munkaügyi központ igazolja. Az engedélymentesség igazolása csak egy lehetőség, azaz nem kötelező. A foglakoztatás megkezdésének, illetve a munkaviszony létrejöttének nem feltétele az igazolás megléte - olvasható az ÁFSZ tájékoztatójában.

A munkakezdést be kell jelenteni

Az engedélymentességgel kapcsolatos igazolása beszerzése nem kötelező, a foglalkoztatónak ellenben a munkaügyi központhoz be kell jelentenie, ha olyan személyt alkalmaz, aki engedély nélkül vállalhat munkát Magyarországon. A munkába lépés napját legkésőbb az adott napon, a foglalkoztatás megszűnését pedig az azt követő napon kell bejelenteni. Jó tudni ugyanakkor, hogy ennek az adminisztratív kötelezettségnek a teljesítése, illetőleg annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatási jogviszony létesítésének, illetőleg a munkába állásnak. A bejelentés elmaradása ugyanakkor egy esetleges ellenőrzés során szankciót vonhat maga után.

A munkáltató szerzi be az engedélyt

Cikkünk elején már utaltunk arra, hogy a külföldiek főszabály szerint munkavállalási engedély alapján vállalhatnak munkát Magyarországon. A legfeljebb két évre szóló engedély iránti kérelmet a munkáltatónak kell benyújtani a regionális munkaügyi központok kirendeltségein. Előtte azonban egy úgynevezett munkaerőigény-bejelentést kell tenni. A munkaerőigény bejelentését követő 15. nap után, de legfeljebb a 60. napig lehet az egyéni munkavállalási engedély iránti kérelmet előterjeszteni. Az engedély ugyanis csak akkor állítható ki, ha az adott munkakörre nincs kiközvetíthető belföldi munkaerő.

A kérelemhez csatolni kell a munkaköri egészségügyi alkalmasságról szóló orvosi igazolást (ha idegen nyelven állították ki, akkor hiteles másolatát, illetve hiteles magyar fordítását), a szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát, szükség esetén annak hiteles magyar fordítást, valamint a foglalkoztató működési jogosultságát megalapozó okiratok (alapító okirat, cégbírósági bejegyzés) másolatát.

Engedély könnyített feltételekkel

A könnyített feltételek mellett megszerezhető engedély lényege abban rejlik, hogy a munkaügyi központnak nem kell vizsgálnia, hogy az adott munkakörre van-e kiközvetíthető magyar munkaerő. Éppen ezért ilyenkor a foglalkoztatónak nem is kell előzetesen munkaerőigényt bejelentenie.

A munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell az engedélyt kiadni egyebek mellett:

- az osztrák, liechtensteini, német, svájci, a dán, belga, francia, norvég állampolgár, valamint hozzátartozóik magyarországi munkavégzéséhez (ha nem tartoznak egyik engedélymentes kategóriába sem),

- a bolgár és román állampolgár, valamint hozzátartozóik mezőgazdaságban (növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) történő szezonális foglalkoztatáshoz, valamint a külön jogszabályban meghatározott munkakörökben történő foglalkoztatáshoz (ha nem tartoznak egyik engedélymentes kategóriába sem),

- felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldinek oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez, vagy

- a legalább nyolc éve belföldön foglalkoztatott külföldivel legalább öt éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó munkavégzéséhez.