GKI: a tervezettnél is kisebb lehet a hiány

Idén a belső és külső pénzügyi egyensúly is jelentősen javul, a reálkeresetek az üzleti szférában már emelkednek, ugyanakkor az infláció és kamatszínvonal továbbra is magas marad - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzésében.

Az év első öt hónapjában az éves előirányzat 40 százalékát sem érte el az államháztartás hiánya, ami lényegesen alacsonyabb a szokásosnál. A külkereskedelmi mérlegben az első négy hónapban - a cserearány-romlást okozó energiaár-növekedés ellenére - 330 millió euró aktívum keletkezett, amire a rendszerváltás óta nem volt példa.

Az infláció viszont a tavalyi magas szintről csak nagyon lassan mérséklődik. Az első öt hónap átlagában 6,9 százalékos áremelkedés történt, április végére az index 6,6 százalékra ment le, májusban pedig 7 százalékra ment fel. A világméretű áremelkedés nyomán az infláció már a térség szinte mindegyik országában - Szlovákia és Lengyelország kivételével - azonos vagy magasabb a magyarnál.

Az infláció fő hajtóereje idén már nem a kiigazítás, hanem a világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak növekedése. Az éves átlagos infláció 6,5 százalékra, az év végi árindex pedig 5,5 százalékra mérséklődik. A világ többi részéhez hasonlóan a magyar inflációs pálya is feljebb tolódott.

Van honnan gyorsulnia a gazdaságnak

Mivel az egyensúlyjavítás szükségszerű negatív hatásai főleg tavaly érték a gazdaságot, idén, amikor a világban lassul a növekedés és fokozódik az infláció, nálunk fordítva történik: a tavalyi rendkívül alacsony szinthez képest gyorsul a fejlődés, s nagyon magas szintről, de lassul az áremelkedés.

Az államháztartási hiány idén várhatóan kisebb lesz a törvényben jóváhagyottnál és a bruttó hazai termék (GDP) 4 százaléka helyett annak 3,8 százaléka lesz. Így Magyarország már idén az úgynevezett túlzott deficiteljárás megszüntetésének közelébe ér sőt, akár teljesítheti is az ahhoz, a nyugdíjpénztári korrekciót is figyelembe véve előírt 3,6 százalékos GDP-arányos hiányt.

Nálunk lesz a legnagyobb hiány az unióban

Azonban így is várhatóan Magyarországon lesz a legmagasabb államháztartási hiány az Európai Unióban. A költségvetési kiigazítás megkezdésétől az idei évig végbemenő egyenlegjavulás több mint 40 százaléka a közterhek növekedéséből, 20-20 százaléka a bér- és a dologi kiadások, illetve 15 százaléka a beruházási kiadások visszafogásából adódik.

A külgazdasági egyensúly tovább javul. A folyó fizetési és tőkemérleg hiánya az I. negyedévben - az uniós támogatások élénkülése következtében - látványosan, 0,6 milliárd euróval csökkent, és 0,6 milliárd euróval nőtt a külföldi működőtőke beáramlása is. Az év egészében a külső finanszírozási igény 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,2 százalékára csökken a tavalyi 4 százalékról.