Eltörlik a kibocsátói kártyadíjat

Vágólapra másolva!
A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatát megelőzve a bankkártya-kibocsátásban érintett magyarországi bankok úgy döntöttek, július végével felmondják a díjstruktúrára érvényes megállapodást - írja a Napi Gazdaság.
Vágólapra másolva!

Így a Visa és a MasterCard társaságnak kell meghatározniuk a jövőben az országon belül érvényes kibocsátói díjakat. Lehet, hogy a kártyatársaságok úgy döntenek, augusztus elsejétől a magyarországi belső forgalomban is a határokon átnyúló díjak lépnek érvénybe. Ezek értéke ma a Visánál 0,5 százalék, míg MasterCardnál - a társaság június 21-i döntése értelmében, amelyet az Európai Bizottsággal való vitájuk lezártáig vállaltak - 0 százalék.

A helyzet azért visszás, mert a kibocsátói díjak mértékéhez valójában a kártyatársaságoknak van a legkevesebb közük: ezt ugyanis a kártyaelfogadó terminálokat üzemeltető bankok fizetik annak a pénzintézetnek, amelyiknek a kártyájával az adott terminálon a plasztik tulajdonosa fizetett.

Bár Magyarországon az elmúlt néhány év során a kibocsátói díj mértéke 1,7 százalékról 1,2 százalékra csökkent, az EU-országok többségéhez képest még mindig magasabb ez a díj. A magas kibocsátói díj az egyik fő oka annak, hogy Magyarország lemaradt a kártyaelfogadásban: 1 millió főre vetítve, a múlt év végén 4551 terminál üzemelt a hazánkban, szemben az Európai Unió 15,4 ezres értékével.

A hálózatfejlesztési elmaradás másik hangsúlyos oka ugyanakkor, hogy egészen a közelmúltig lényegében kétszereplős volt a bankkártya-elfogadói piac: csak az OTP Bank és a K&H Bank foglalkozott kártyaleolvasó berendezésekkel. Az elmúlt 2 évben azonban több más versenytárs, Köztük a Budapest Bank, az Erste Bank, a TakarékBank és az UniCredit Bank is fejlesztésekbe kezdett, aminek eredménye már visszaköszön abban, hogy az üzemelő kártyaleolvasó berendezések száma a 2005-ös 29 538-ról, tavaly év végére 43 370-ra nőtt.

A Napi Gazdaság korábbi körképéből már kiderült: a kereskedőktől a bankok átlagosan 2 százalékos jutalékot kérnek, ezen az összegen belül valóban meghatározó az kibocsátói díj mértéke. A kereskedelmi bankok egymás közti elszámolásában tavaly, becslések szerint 4-6 milliárd forintos bevételt biztosító kibocsátói jutalék viszont jelentősen hozzájárult a bankkártya-kibocsátás és kártyarendszer fenntartásának költségeihez is.