Aggasztó a hazai munkanélküliség

Nem történt érdemi javulás a magyar munkaerőpiacon, csak az ilyenkor szokásos szezonális munkák miatt emelkedett az előző hónaphoz képest a foglalkoztatás. A tavalyi évhez viszonyítva azonban jelentős visszaesés mutatkozik, ez a lelassult gazdasági növekedés következménye. Emellett számos szerkezeti gond is felszínre került az utóbbi időben, amelyek a gazdaságpolitika látóterébe kerültek - írja hazánk munkaerőpiacáról a Világgazdaság.

A legfrissebb adatok szerint a 7,7 százalékos munkanélküliségi ráta nem számít túlságosan magasnak európai és régiós öszszevetésben. Az Eurostat által publikált, harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő áprilisban az Európai Unió átlagában 6,7 százalék volt.

Ellenben az alacsony aktivitás és ezzel összefüggésben a foglalkoztatottak alacsony részaránya a második legalacsonyabb az EU-ban. Az utóbbi mutatóban éppen elérjük az 50 százalékot a 15-74 év közöttiek körében, ez pedig azt jelenti, hogy a felnőtt lakosság fele eltartott. Az elmúlt három és fél évben a foglalkoztatási ráta szűk sávban, 49,9-51,3 százalék között ingadozott. - Tetézi a bajokat, hogy a 49,9 százalékos mélypontot az egy hónappal ezelőtti felméréskor állította be a mutató. Jelenleg 3 millió 857 ezren dolgoznak Magyarországon.

A 15-64 éves korosztályban - amely közelebb áll az elvárható munkaerőpiaci pályafutása idejéhez - a foglalkoztatási arány 56,3 százalékos, ez elmarad mind a korábbitól, mind az EU-átlagtól.

Rossz a munkanélküliség szerkezete

Az alacsony végzettségűek körében van a legnagyobb lemaradásunk e téren: az európai átlagnál 30 százalékponttal alacsonyabb itt a munkával rendelkezők aránya. Számos szakértő - egyebek között az MNB-ből, az MTA-tól, az Orienstől - mutatott rá: a szociális segéllyel elérhető jövedelem sok esetben majdnem akkora, vagy meg is haladja azt az összeget, amelyet egy alacsony képzettségű munkavállaló bérként elérhet. Ezzel pedig inkább az otthon maradásra ösztönöz a rendszer, mint elhelyezkedésre. Jó példa erre az anyasági ellátás, amely három évig távol tartja a nők nagy részét szülés után a munkaerőpiactól.

Ráadásul a munkanélküliség szerkezete is aggasztó képet mutat. A munkanélküliek 48,8 százaléka már több mint egy éve nem dolgozik, az állás nélküli időszak átlagos időtartama pedig 17,8 hónap. Az Ecostat gazdaságelemző intézet felmérése szerint a cégek többsége nem hajlandó hosszabb ideje munka nélkül lévőket alkalmazni, így a tartó smunkanélküliek munkába állítása nehéz feladat. Márpedig a foglalkoztatáspolitikának pont ez a fő célja - áll a Napi Gazdaságban.

Nagy tömegek esetében pedig nem az a gond, hogy nem akarnak elhelyezkedni, de nem is tudnának - világított rá a képzési rendszer elégtelenségére Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója. A munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15-24 éves korosztályból kerül ki a munkanélküliek 17,2 százaléka. Ez a mutató az utóbbi egy évben nem javult, az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta több mint kétszerese a teljes lakosságra vetítettnek: 18,7 százalék.

Nem várható gyors javulás

A GKI gazdaságkutató intézet szerint a következő időszakban sem lehet látványos javulásra számítani az év utolsó hónapjaiban mérséklődhet a munkanélküliségi ráta, ám éves átlagban így is 7,6 százalék lesz. Az Ecostat kutatóintézet ezzel szemben a munkanélküliségi ráta kisebb emelkedésével számol az idén: erre az évre éves átlagban 7,8, a jövő évben pedig 7,6 százalékos rátát jósol - írja a Napi Gazdaság.

A nagy vihart kavaró PISA felmérés után jelent meg egyre több kritika az oktatási rendszerről, az onnan kikerülők elégtelen képességeiről. Ezek közös pontja, hogy a munkaerőpiac igényeit szinte figyelembe sem veszi az oktatás szerkezete, ezért számtalan területen alakult ki szakemberhiány, míg másokban túlképzés. Emellett nagyfokú szegregációt is emlegetnek a szakértők - tájékoztat a Világgazdaság.