Vagyonalapok tőkésítik a nagybankokat

A brit Barclays bank, amelyet kissé megtépázott a "nem elsőrendű válság", szerdán 4,5 milliárd fontos (8,84 milliárd dollár) tőkeemelést jelentett be.

Az új pénznek körülbelül a felét a tőkemegfelelési mutató 6,3 százalékra javítására használják a tavaly év végi 5,1 százalékról, de hosszabb távon nem maradnak ezen a szinten - a bank hivatalos célja 5,25 százalék -, és a tőkeemelés másik felét eleve is piaci terjeszkedés, esetleges felvásárlások finanszírozására szánják, mondta John Varley vezérigazgató.

A Barclays eddig 5 milliárd kissé meghaladó értékleírásokat jelentett be a nem elsőrendű amerikai jelzálogpapírokra épített származékos termékek leértékelődése miatt, a papíron elszámolt veszteséget tehát jócskán meghaladja a most bevont új, valódi pénz.

Csakúgy, mint korábban a Royal Bank of Scotlandot és a szintén brit Bradford & Bingley jelzálogkölcsönzőt, a Barclayst is főleg ázsiai és közel-keleti állami pénzintézetek és szuverén alapok segítik ki. A mostani kibocsátás vásárlói között van a China Development Bank, a szingapúri állami Temasek alap, a katari kormány befektetési alapja, a Qatar Investment Authority.

Keletről jönnek az új befektetők

Ezzel követi az amerikai bankok példáját: Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és mások állami alapjai már decemberben, januárban több mint 30 milliárd dollárért vásároltak a bajba került amerikai nagybankok tőkeemeléseiből. Ez kölcsönösen hasznos volt: a bankok kilábaltak a szédelgő jelzálogpiaci műveleteik okozta "nem elsőrendű válságból", a részvényeik eladásából származó bevételük elérte vagy meghaladta a válság okozta értékpapír-veszteségeket, tőkemegfelelési mutatóik, amelyek a bajok tavaly őszi kitörésekor 7 százalék körüli értékekkel fenyegettek, már rendre elérik vagy meghaladják a nemzetközileg biztonságosnak tartott 8 százalékot. Más oldalról a külföldi intézményi befektetők olcsón, a tavaly év eleji értéküknél akár 50-60 százalékkal olcsóbban jutottak 5-10 százalékos részesedésekhez a legnagyobb amerikai bankokban.

Növekszik a vagyonalapok tőkeállománya

Tízezer milliárd dollár felé tart a szuverén vagyonalapokban kezelt tőke globális értéke, ahogy az ilyen típusú befektetési alapokat kezelő felzárkózó térségi kormányok folyamatosan halmozzák tartalékaikat és kereskedelmi többleteiket, az International Financial Services London (IFSL) becslése szerint.

A szuverén vagyonalapok befektetői tőkeállománya tavaly 18 százalékkal 3300 milliárd dollárra (550 ezer milliárd forintra) emelkedett; ez a kétszerese a 2001-ben mért tőkevagyonnak.

A növekedés zöme az ázsiai felzárkózó gazdaságok hivatalos devizatartalékainak emelkedéséből, illetve más felzárkózó gazdaságok olajexport-bevételeiből eredt.

Az IFSL elemzése szerint 2007 végén további 6100 milliárd dollár volt más, állami kezelésű befektetési mechanizmusokban, például nyugdíjtartalék-alapokban, fejlesztési alapokban, állami tulajdonú vállalatoknál.

Az IFSL előrejelzése szerint a szuverén vagyonalapokban kezelt tőke értéke 2010-re el fogja érni az ötezer milliárd, 2015-re pedig a 10 ezer milliárd dollárt.

A szuverén vagyonalapok tőkevagyona most már meghaladja a fedezeti alapokét. Jóllehet még mindig kisebb a hagyományos alapkezelőknél tartott befektetői tőke értékénél, de ez utóbbiakhoz képest a szuverén alapok gyorsabban növekednek, az IFSL elemzése szerint.

A szervezet szerint a nyersanyagok - főleg a kőolaj és a földgáz - exportjából finanszírozott szuverén vagyonalapok kezelt tőkeértéke 2007 végén 2100 milliárd dollár, az egyéb forrásokból - a hivatalos devizatartalékokból, költségvetési többletekből, nyugdíjtartalékokból, privatizációs bevételekből - finanszírozottaké 1200 milliárd dollár volt.