Vagyonalapok t�k�s�tik a nagybankokat

2008.06.25. 11:32

A brit Barclays bank, amelyet kiss� megt�p�zott a "nem els�rend� v�ls�g", szerd�n 4,5 milli�rd fontos (8,84 milli�rd doll�r) t�keemel�st jelentett be.

Az �j p�nznek k�r�lbel�l a fel�t a t�kemegfelel�si mutat� 6,3 sz�zal�kra jav�t�s�ra haszn�lj�k a tavaly �v v�gi 5,1 sz�zal�kr�l, de hosszabb t�von nem maradnak ezen a szinten - a bank hivatalos c�lja 5,25 sz�zal�k -, �s a t�keemel�s m�sik fel�t eleve is piaci terjeszked�s, esetleges felv�s�rl�sok finansz�roz�s�ra sz�nj�k, mondta John Varley vez�rigazgat�.

A Barclays eddig 5 milli�rd kiss� meghalad� �rt�kle�r�sokat jelentett be a nem els�rend� amerikai jelz�logpap�rokra �p�tett sz�rmaz�kos term�kek le�rt�kel�d�se miatt, a pap�ron elsz�molt vesztes�get teh�t j�csk�n meghaladja a most bevont �j, val�di p�nz.

Csak�gy, mint kor�bban a Royal Bank of Scotlandot �s a szint�n brit Bradford & Bingley jelz�logk�lcs�nz�t, a Barclayst is f�leg �zsiai �s k�zel-keleti �llami p�nzint�zetek �s szuver�n alapok seg�tik ki. A mostani kibocs�t�s v�s�rl�i k�z�tt van a China Development Bank, a szingap�ri �llami Temasek alap, a katari korm�ny befektet�si alapja, a Qatar Investment Authority.

Keletr�l j�nnek az �j befektet�k

Ezzel k�veti az amerikai bankok p�ld�j�t: Kuvait, az Egyes�lt Arab Em�rs�gek, Szingap�r �s m�sok �llami alapjai m�r decemberben, janu�rban t�bb mint 30 milli�rd doll�r�rt v�s�roltak a bajba ker�lt amerikai nagybankok t�keemel�seib�l. Ez k�lcs�n�sen hasznos volt: a bankok kil�baltak a sz�delg� jelz�logpiaci m�veleteik okozta "nem els�rend� v�ls�gb�l", a r�szv�nyeik elad�s�b�l sz�rmaz� bev�tel�k el�rte vagy meghaladta a v�ls�g okozta �rt�kpap�r-vesztes�geket, t�kemegfelel�si mutat�ik, amelyek a bajok tavaly �szi kit�r�sekor 7 sz�zal�k k�r�li �rt�kekkel fenyegettek, m�r rendre el�rik vagy meghaladj�k a nemzetk�zileg biztons�gosnak tartott 8 sz�zal�kot. M�s oldalr�l a k�lf�ldi int�zm�nyi befektet�k olcs�n, a tavaly �v eleji �rt�k�kn�l ak�r 50-60 sz�zal�kkal olcs�bban jutottak 5-10 sz�zal�kos r�szesed�sekhez�� a legnagyobb amerikai bankokban.

N�vekszik a vagyonalapok t�ke�llom�nya

T�zezer milli�rd doll�r fel� tart a szuver�n vagyonalapokban kezelt t�ke glob�lis �rt�ke, ahogy az ilyen t�pus� befektet�si alapokat kezel� felz�rk�z� t�rs�gi korm�nyok folyamatosan halmozz�k tartal�kaikat �s kereskedelmi t�bbleteiket, az International Financial Services London (IFSL) becsl�se szerint.

A szuver�n vagyonalapok befektet�i t�ke�llom�nya tavaly 18 sz�zal�kkal 3300 milli�rd doll�rra (550 ezer milli�rd forintra) emelkedett; ez a k�tszerese a 2001-ben m�rt t�kevagyonnak.

A n�veked�s z�me az �zsiai felz�rk�z� gazdas�gok hivatalos devizatartal�kainak emelked�s�b�l, illetve m�s felz�rk�z� gazdas�gok olajexport-bev�teleib�l eredt.

Az IFSL elemz�se szerint 2007 v�g�n tov�bbi 6100 milli�rd doll�r volt m�s, �llami kezel�s� befektet�si mechanizmusokban, p�ld�ul nyugd�jtartal�k-alapokban, fejleszt�si alapokban, �llami tulajdon� v�llalatokn�l.

Az IFSL el�rejelz�se szerint a szuver�n vagyonalapokban kezelt t�ke �rt�ke 2010-re el fogja �rni az �tezer milli�rd, 2015-re pedig a 10 ezer milli�rd doll�rt.

A szuver�n vagyonalapok t�kevagyona most m�r meghaladja a fedezeti alapok�t. J�llehet m�g mindig kisebb a hagyom�nyos alapkezel�kn�l tartott befektet�i t�ke �rt�k�n�l, de ez ut�bbiakhoz k�pest a szuver�n alapok gyorsabban n�vekednek, az IFSL elemz�se szerint.

A szervezet szerint a nyersanyagok - f�leg a k�olaj �s a f�ldg�z - exportj�b�l finansz�rozott szuver�n vagyonalapok kezelt t�ke�rt�ke 2007 v�g�n 2100 milli�rd doll�r, az egy�b forr�sokb�l - a hivatalos devizatartal�kokb�l, k�lts�gvet�si t�bbletekb�l, nyugd�jtartal�kokb�l, privatiz�ci�s bev�telekb�l - finansz�rozottak� 1200 milli�rd doll�r volt.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK