Bokros: Lopással működik a honi politika

Bár a reformok igazi eredményei csak parlamenti ciklusoknál hosszabb távon érvényesülnek, azok nem spórolhatók meg ma Magyarországon - mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a CEU professzora a Buda-Cash Brókerház és a hamarosan adóreform-tervezettel előálló MGYOSZ konferenciáján. Szerinte ugyanis reformok nélkül nem lehet érdemben gyorsítani a magyar gazdaság növekedését.

Bokros úgy gondolja, a nagy elosztórendszerek reformja mellett az önkormányzati rendszer átalakításával is sokat lehetne spórolni. Emellett a politikai rendszer finanszírozásának átláthatóvá tételét is szükségesnek tartja, mert jelenleg három forintot el kell lopni a közösből ahhoz, hogy abból egy forint a politikai rendszert finanszírozza.

Bokros Lajos szerint jelenleg nehezebb a helyzet, mint 1995-ben, amikor pénzügyminiszter volt, mert jelentősen szűkült az állam számára használható eszközök köre. Az Európai Unióba való belépésünk után már nem lehet csúszó leértékeléssel vagy vámpótlék bevezetésével javítani az államháztartás helyzetén, csökkenteni annak hiányát. Ilyen eszközök helyett csak szerkezeti reformokkal lehet a pénzügyi egyensúlyt javítani és a gazdaságot élénkíteni.

Mérsékelni az újraelosztást

A volt pénzügyminiszter úgy véli, legalább 10 százalékkal - a jelenlegi 50 százalékosról 40 százalék körülire - kell csökkenteni az állami újraelosztás arányát a gazdaságban ahhoz, hogy a gazdaság megfelelő métrékben gyorsuljon és az állami szolgáltatások minősége javuljon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gazdaság szereplői - a vállalkozások és a magánszemélyek - ennyivel kevesebbet költhetnek ezekre a szolgáltatásokra, hanem a magánszféra segítségével a jelenleginél hatékonyabban juthatnak majd hozzájuk.

Bokros Lajos szerint a szerkezetátalakítás feltétlenül szükséges az oktatásban, az egészségügyben, a nyugdíj- és az adórendszerben, mert ellenkező esetben a magyar munkaerő egyenlőtlenül fejlődik. Ezt jelenti, hogy sokakat nem lehet olyan olcsón alkalmazni, amennyiért ezek nélkül a változtatások nélkül megérné, miközben más területeken munkaerőhiány alakul ki.

A közoktatás állami finanszírozása fenntartható a volt pénzügyminiszter szerint. Az alsó- és középfokú oktatás iránti kereslet ugyanis véges, és jelenleg is létezik verseny ezek között az iskolák között. Bokros Lajos úgy véli, szigorúan egyenlő fejkvóta mellett finanszírozható a közoktatás. Ugyanakkor szerinte a tanárok minimális óraszámát fel kell emelni, és az iskolaválasztás szabadságát szavatolni kell.

Véges a munkaerőpiac igénye

A felsőoktatás kizrólagos állami finanszírozása viszont nem tartható fenn a CEU professzora szerint. Az iránta megnyilvánuló kereslet ugyanis széles, miközben a munkaerő-piaci igény nagyon is véges. Szerinte az alapképzést önfinanszírozóvá kell tenni, és abból a mesterképzés és a doktori képzés finanszírozhatóvá válik. Emellett szociláis ösztöndíjrendszer bevezetésével és erősítésével lehet szélesebb kör számára hozzáférhetővé tenni a felsőoktatást.

A gyógyításnál háromcsatornás finanszírozást tart szükségesnek a volt pénzügyminiszter. Ez után a szolgáltatás után ugyanis korlátlan a kereslet, költségei pedig nagyon gyorsan emelkednek. Így hiány, pazarlás, korrupció, továbbá hatékonyság nélküli működés jellemzi ezt a szolgáltatást. Bokros Lajos szerint minden felnőttnek kellene egy fix összegű egészségügyi hozzájárulást fizetnie, emellett egy jövedelemfüggő járulék fizetéséből és a szolgáltatások igénybe vételétől függő befizetésekből lehetne finanszírozni az egészségügyi szolgáltatásokat.

A gyógyításban dupla versenyt tart szükségesnek a CEU professzora. Ez azt jelenti, hogy a biztosítók versengenének a betegekért, az egészségügyi szolgáltatók pedig a biztosítókért. Ez azért nélkülözhetetlen szerinte, mert az egészségügyben nem a szolgáltatásokat igénybe vevő beteg, hanem az orvosok határozzák meg a kereslet nagyságát. Ezért szükség van a beteg pozíciójának megerősítésére. A nyugdíjrendszert biztosítási alapúvá kellene tenni Bokros Lajos szerint, mivel nem létezik olyan, hogy állampolgári alapon járó nyugdíj: az tulajdonképpen egy szociális segély, melyet a nyugdíjrendszertől el kellene választani.

Húszszázalékos áfa

A volt pénzügyminiszter szerint az adórendszer átalakítása is szükséges. Úgy véli, meg kellene szüntetni a minimálbér személyi jövedelemadó alóli mentességét. A minimálbér kétszereséig 10, afölött 20 és egy magasabb szint fölött 30 százalékos jövedelemadót tartana szerencsésnek, amellett 10 százalékos egészségügyi adót és 20 százalékos nyugdíjjárulék fizetését. Ez utóbbi egy bizonyos szint felett szerinte 10 százalékosra mérsékelhető.

Emellett az iparűzési adó helyett értékalapú ingatlanadó bevezetését, 20 százalékos társasági adót és ugyanekkora mértékű, a befektetések hozamát terhelő adót tartana hatékonynak. Bokros Lajos szerint egységesen 20 százalékos általános forgalmi adóra lenne szükség, egyedül a gyógyszerek ára és a tömegközlekedés díja esetében tartana jónak kedvezményes, 10 százalékos forgalmi adót.

A rendezvényen a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége képviseletében részt vevő Futó Péter elnök bejelentette, szervezetük a négy nagy könyvvizsgáló és adótanácsadó céggel közösen olyan adóreform-tervezetet mutat be néhány héten belül, amely évente több száz milliárd forinttal mérsékelheti az államháztartás hiányát.