Az olaj 140 dollár közelébe drágult

A nyersolaj ára annak ellenére döntött új csúcsot, hogy Szaúd-Arábia a napokban jelentette be, júliustól növeli a kitermelést. A piac továbbra is meglehetősen ingadozó, és még mindig inkább a negatív hírek mozgatják, ráadásul a szaúdi extra kínálat sokak szerint csak csepp a tengerben.

Az amerikai könnyű nyersolaj 139,89 dolláros árat ért el New Yorkban, tíznapos rekordot adva át a múltnak. Később az energiahordozó ára 135 dollár alá esett vissza.

Szaúd-Arábia újabb 200 ezer hordóval növeli napi kitermelését a következő hónaptól, így május óta 6 százalékkal, 550 ezer hordóval bővült a napi szaúdi kitermelés. Az arab országban legutóbb 1981-ben volt ilyen magas a kitermelés.

A növevő keresletre hivatkozva megtett lépésre azután került sor, hogy Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkár találkozott Ali al-Naimi szaúdi olajminiszterrel. Szaúd-Arábia az elsőszámú ország, amely jelentős plusz kapacitásokat tud felszabadítani.

A közelmúltban több előrejelzés is emelte a várható olajárszintet. A Goldman Sachs és az OPEC 200 dolláros becslésére még rá is licitált a múlt héten Alekszej Miller, a Gazprom feje 250 dolláros olajat is elképzelhetőnek tart a nem túl távoli jövőben. Közben világszerte egyre több országban tüntetnek a magas gázolaj- és benzinárak miatt, elsősorban a fuvarozók. Az üzemanyagok árát ugyan egyéb tényezők is befolyásolják, de szakértők szerint az visszahat magára a nyersolajárakra is.

Már Kuvait is sokallja

A 100 dollár fölötti olajárak túl magasak, és növelik az inflációt az olajtermelő országokban - mondta Kuvait, az OPEC negyedik számú termelőjének pénzügyminisztere. Az indokolt árnak valahol 100 dollár közelében kéne lennie - idézte Musztafa Al-Simali szavait a Bloomberg. Kuvaitban az infláció Szaúd-Arábia és az Arab Emírségek mellett 10 százalék fölé emelkedett, nagy részben az olajáranak az importre gyakorolt hatása miatt.

Lecserélni a dollárt

A piac telítve van olajjal, és az emelkedő árak trendje a csalárdság eredménye - idézi Mahmud Ahmadenizsad iráni elnököt a CNBC. A politikus elsősorban a gyenge USA-dollárt, és az ehhez vezető amerikai gazdaságpolitikát tette felelőssé a rekord magas olajárak miatt. "Világos, hogy látható és láthatatlan kezek kontrollálják az árakat, politikai és gazdasági célokból" - fogalmazott az elnök. Ahmadenizsad egyúttal ismét megemlítette azon ötletét, miszerint a nyersolajat nem dollárért, hanem egyéb devizákért kéne értékesíteni, ezt azonban Venezuela kivételével az OPEC-tagok elutasították. A dollár gyengélkedése az iráni elnök szerint a világ egyik legnagyobb jelenlegi problémája; a vezető korábban értéktelen papírfecninek titulálta a zöldhasút.