Nyolcan támogatták a kamatemelést

Vágólapra másolva!
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának május 26-i ülésén az alapkamat 25 bázispontos emelését a testület nyolc tagja támogatta, hárman az alapkamat szinten tartására, egy tag pedig az alapkamat 25 bázispontos csökkentésére szavazott - derül ki a testület ülésének rövidített jegyzőkönyvéből.
Vágólapra másolva!

Az alapkamat 8,0 százalékra csökkentése mellett Bánfi Tamás, az alapkamat 8,25 százalékos szinten tartása mellett Csáki Csaba, Kádár Béla, Neményi Judit szavazott, az alapkamat 8,5 százalékra emelése mellett nyolcan, Bihari Péter, Bihari Vilmos, Hardy Ilona, Király Júlia, Oblath Gábor, Karvalits Ferenc, Kopits György, Simor András voksoltak.

Volt olyan vélemény, hogy az inflációs cél elérése érdekében az alapkamat szinten tartása is elegendő. Elhangzott, hogy az előrejelzés szerint az infláció 2010-re a célérték közelébe süllyedhet, ami akár a monetáris kondíciók enyhítésére is lehetőséget teremt.

A tanács egységes volt abban a tekintetben, hogy a kamatdöntés kapcsán a kiindulópont a májusi inflációs előrejelzés, amely szerint változatlan monetáris kondíciók mellett 2010-ig a célérték fölött lehet az infláció.

A tagok megítélése szerint a növekedési kilátások továbbra is kedvezőtlenek. Többen azt hangsúlyozták, hogy a keresletszűkítés hozzájárulhat a költségsokkok másodkörös hatásainak mérsékléséhez, a kiskereskedelmi forgalom csökken, miközben a lakosság fogyasztási hitelfelvétele az utóbbi hónapokban megtorpant.

Néhányan arra hívták fel a figyelmet, hogy a belső kereslet visszaesése ellenére a bérinfláció és a piaci szolgáltatások inflációja ismét emelkedett.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy az inflációs kilátások markánsan romlottak a februári inflációs jelentés publikációja óta. Többen kiemelték, hogy ebben elsősorban a nemzetközi nyersanyagárak emelkedése és a globális inflációs nyomás játszik szerepet, ami azonban a májusi inflációs jelentésben feltételezettnél is tartósabb lehet. Egyes tanácstagok úgy értékelték, hogy az olajárak emelkedésének fundamentális okai vannak, ezért a nagymértékű áremelkedés nem tekinthető átmenetinek.

Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kockázati prémium csökkenése mögött az elmúlt időszak monetáris politikai lépései is szerepet játszhattak. Egyes tagok ugyanakkor a pénzpiacokra jellemző bizonytalanság miatt arra figyelmeztettek, hogy a kockázati felárak egyelőre csak átmenetileg csökkentek, és hosszabb időszakra van szükség a folyamatok értékeléséhez. Mások azt hangsúlyozták, hogy a kedvező pénzpiaci tendenciákban az elmúlt időszakban inkább a technikai tényezők játszhattak szerepet, mint a fundamentális helyzet javulása.