Hitelek közt dúskálhatnak a költözködők

Aki a meglévő kisebb lakásból nagyobba költözéshez hitelt venne fel, a bőség zavarával szembesül, és még csak nem is kell hosszú időre eladósodnia. Az [origo] összegyűjtötte, milyen feltételekkel tud valaki ingatlan fedezete mellett felvett hitelből javítani lakáskörülményein.

Adatgyűjtésünk során abból indultunk ki, hogy képzeletbeli hitelért folyamodó polgárunknak vagy van már egy kisebb értékű lakása, vagy legalább 5 millió forint gyűjtött pénze, és ezeket is felhasználva akar lakást venni, vagy értékesebb lakásba költözni. Így a képzelt kérelmezőnknek csak 5 millió forintra van szüksége, és a hitel felét pénzéből vagy régi lakásának eladásából tudja finanszírozni.

Annak, aki ilyen helyzetben van, nem számít, ha komolyabb önrészt írnak elő, viszont igyekszik minél rövidebb időre eladósodni. Ezért 5, 10 és 15 éves futamidőkre gyűjtöttünk adatokat. Az így leszűkített ajánlatok között válogatóknak is a bőség zavarával kell küzdeniük.

A lakásárakhoz viszonyítva kevésnek tűnő 5 millió forintról azonban a törlesztőrészletek alapján azonnal kiderül, hogy az inkább sok. A mérsékeltnek tűnő 5 és 10 százalék közötti teljes hiteldíjmutatókhoz ugyanis 5 éves futamidőnél havi 100 ezer, 10 évesnél havi 55 ezer, 15 évesnél pedig havi 45 ezer forint átlagos törlesztőrészlet tartozik.

Az utolsó két adatból az is látszik, hogy ekkora összeget ilyen kamatszintnél nem célszerű 20 éves futamidőre felvenni, az ugyanis havi 10 ezer forintnál kisebb mértékben csökkentené a fizetendő részleteket.

Milyen feltételeknek felel meg a kérelmező?

A hitelek közötti válogatásnak két változata is jó megoldás lehet. Az egyik, hogy az igénylő számba veszi státusát, jövedelmét és a biztosítékként felajánlható ingatlan adatait, különösen hitelbiztosítási értékét. Ezután már csak az olyan hitellehetőségekkel foglalkozik, amelyek követelményeinek meg tud felelni. A másik, hogy az olcsóbb hitelektől a drágábbak felé haladva megkeresi azt, amelyik követelményeinek meg tud felelni.

A hitelek olcsóságát a teljes hiteldíjmutató alapján érdemes vizsgálni. A kamat ugyanis számos költséget nem vesz figyelembe, a törlesztőrészletek nagysága alapján pedig a hitelek nem igazán összehasonlíthatóak. A részlet nagysága azt tudja megmutatni, hogy a hitel törlesztése belefér-e a hitelfelvevők költségvetésébe.

Az igényelt hitelek teljes hiteldíjmutatója a kamat mellett függ minden banki költségtől, a felvett hitel összegétől és hitel futamidejétől. Az egyes hitelek összehasonlítását jelentősen megkönnyíti a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján lévő hiteldíj-kalkulátor. Az bármekkora összegű és futamidejű hitel teljes hiteldíjmutatóját ki tudja számolni. Használatához azonban az összehasonlítandó hitelek valamennyi költségét ismerni kell.

Az ingatlanfedezetű hitelek többnyire változó kamatozásúak. A bankok a kamatlábat meghatározott időszakonként - évente, félévente - felülvizsgálják és módosítják. Így a változásnak megfelelően új törlesztőrészleteket állapítanak meg. A devizahiteleknél alkalmazott legjellemzőbb kamatperiódusok a 3 hónapos, 6 hónapos és az 1 éves periódus.

Veszélyesek-e a devizahitelek?

Az ingatlancélú hitelek többsége devizaalapú, ám azok folyósítása és törlesztése is általában forintban történik. Folyósításkor a bankok devizavételi árfolyamot, a törlesztőrészletek megfizetésekor devizaeladási árfolyamot alkalmaznak. Ezért a költségeknél számolni kell a két árfolyam közötti különbséggel is. A különbség, azaz az árfolyamrés változó, 0,5 százaléktól akár 3 százalékig is terjedhet.

Fontos tudni, hogy a devizahitelek kamatai ugyan alacsonyabbak a forintalapúakénál, ám a visszafizetendő részlet nagysága a forint értékével együtt ingadozik. Devizahiteleknél ezért még kevésbé érdemes a takaró széléig nyújtózkodni. Az árfolyamingadozás miatt nem érdemes nagy ívben elkerülni a devizahiteleket, de amikor erős a forint, különösen óvatosnak érdemes lenni és inkább megvárni a nemzeti valuta gyengülését. Átlagos árfolyam mellett felvett devizahitel látványos forintgyengülések esetén is csak ideiglenes veszteségeket okoz, erős forint mellett felvett devizahitel azonban átlagos árfolyam mellett is folyamatosan drágának bizonyulhat.

Jenhitel: az orosz rulett

A devizahitelek közül Magyarországon leginkább a svájci frankra alapozottak terjedtek el, de előfordulnak euró és jen alapúak is. A jenhitelek kamatai a legalacsonyabbak, de a japán valuta árfolyamának ingadozása a legnagyobb, így azok a legkockázatosabbak. Erre nemrég Király Júlia, a jegybank alelnöke is felhívta a figyelmet.