Kartellt gyanít a malomiparban a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal sejtése szerint közel egytucat hazai malomipari vállalkozás állt össze a lisztpiac felosztása, az árak stabilizálása, illetve a külföldi konkurensek távol tartása érdekében. Megindult a vizsgálat.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárást indított 11 malomipari vállalkozás ellen, a gyanú szerint ugyanis a vállalkozások felosztották egymás között a hazai lisztpiacot - tájékoztatta a versenyfelügyeleti hatóság kedden az MTI-t.

A GVH június 3-án előzetes értesítés nélküli helyszíni szemlét tartott az Abo Holding Vagyonkezelő Zrt., a Cerbona Élelmiszer-ipari és Kereskedelmi Zrt., az Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt., a Gyermely Élelmiszer-ipari Zrt., a Hajdúsági Gabonaipari Zrt., a Hefele Malomipari Kft., a Júlia-Malom Élelmiszer-ipari és Kereskedelmi Kft., valamint a Szatmári Malom Termelő és Kereskedelmi Kft. székhelyén.

A versenyhatóság ezen vállalkozásokon túl három másik cégre, a Diamant International Malom Kft.-re, a Pannonmill Malomipari Zrt.-re, valamint a Sikér Malomipari Feldolgozó és Kereskedelmi Kft.-re is kiterjesztette az eljárást.

A GVH rendelkezésére álló információk szerint az eljárás alá vont magyarországi gabonafeldolgozó vállalkozások 2004-től több alkalommal, különböző helyszíneken (vidéki hotelekben, panziókban, illetve a vállalkozásoknál) folytattak tárgyalásokat, kötöttek két- és többoldalú megállapodásokat a magyarországi lisztpiac felosztásról.

Egyeztettek továbbá bizonyos gabonaipari termékek - jellemezően liszt - esetében minimálárak alkalmazásáról és tervezett áremeléseik mértékéről és időpontjáról. A malmok feltételezett piacfelosztó és minimálár-meghatározó magatartása feltehetően kiterjedt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által 2007-2008-ban az élelmiszerek - köztük malomipari termékek - beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárásokra is.

A rendelkezésre álló adatok szerint az érintett vállalkozások tárgyalásokat folytattak egy közös pénzügyi alap létrehozásáról is, amely a külföldi - többek között uniós - gyártók pénzügyi kompenzációját szolgálta volna, azoknak a magyar piactól való távoltartása érdekében.

A GVH szerint ezen feltételezett tárgyalások alkalmasak lehettek arra, hogy a kartellben részt vevők esetében stabilizálja azok magyarországi piaci részesedését, egyben gátolja az új szereplők piacra lépését. A vállalkozások magatartása ezért az EU-ban működő versenytársak kikapcsolásával, vagy az ezzel való fenyegetéssel hatást gyakorolhat az unión belül folyó verseny szerkezetére is.

A GVH közleményében hangsúlyozza: a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul.

A törvény szerint a szóban forgó eljárásokra biztosított időtartam 180 nap, amely azonban - az ügy bonyolultságától függően - két alkalommal ugyanekkora időtartammal meghosszabbítható.