Gazdasági törvénydömping a nyári szünet előtt

2008.06.11. 13:15

A parlament utolsó ülésnapján, június 9-én számos gazdasági jogszabály módosult. Az elfogadott törvények egy része hatékonyabb fogyasztóvédelmi fellépést tesz majd lehetővé, másik részük pedig a gazdálkodó szervezetek közötti jogi viták rendezését gyorsítja. Az új szabályok jellemzően ősztől alkalmazhatók majd.

Az elszaporodó jogsértések miatt jelentősen bővül a fogyasztóvédelmi hatóságok eszköztára, emelkednek a bírságok és új szankciókat is bevezetnek. A fogyasztóvédelmi törvény módosítása mellett két új törvény is született, az egyik a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról, a másik pedig az élelmiszerláncok hatósági felügyeletéről.

Az új reklámtörvény elfogadását is uniós kötelezettség indokolta. A törvény személyi hatálya leszűkül az üzleti vállalkozások egymás közötti ügyleteire, illetve a versenytársak tevékenységét érintő, úgynevezett b2b kapcsolatokra. Tehát a jövőben a reklámtörvény előírásait csak akkor lehet alkalmazni, ha a megtévesztő reklám címzettje kizárólag vállalkozás, illetve gazdasági, szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró nem természetes személy. Az eredeti javaslat hozzájáruláshoz kötötte volna a direkt marketinget is, azonban az elfogadott törvény enyhített ezen a szigoron, továbbra is küldhető a közvetlen megkeresés módszerével reklám, azonban abban tájékoztatni kell a címzettet, hogy a jövőben bármikor megtilthatja az ilyen megkereséseket.

Szintén uniós követelmény, hogy az élelmiszerek útját nyomon lehessen követni a szántóföldtől egészen az asztalig. Ezért a jövőben egységes szabályozás vonatkozik a teljes élelmiszer-lánc felügyeletére. A törvény az ellenőrzés és a szankcionálás megerősítése mellett középpontba helyezi a nyilvánosság tájékoztatását is. Néhány ország gyakorlatától eltérően megtiltja a lejárt szavatosságú élelmiszerek forgalmazását, a minőség-megőrzési idő meghosszabbítását, azaz az átcímkézést. Az élelmiszerlánc egységes hatósági felügyeletét a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal látja el. Ettől függetlenül az élelmiszerek kapcsán fennmaradnak az ÁNTSZ egészségügyi előírásokkal kapcsolatos feladatai. A címkézési előírások megsértése esetén pedig - mivel az a fogyasztói döntéseket is befolyásolhatja - a fogyasztóvédelmi felügyelőségek is jogosultak eljárni. Az élelmiszer-felügyeleti bírság felső határa akár 2 milliárd forint is lehet.

Középpontban a fogyasztó

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat szabályozása uniós iránylev alapján történt. A jogszabály leegyszerűsíti a határon átnyúló kereskedelmet: az egységes szabályok és elvek ugyanazt a védelmet biztosítják a fogyasztóknak a tisztességtelen gyakorlattal és a szélhámos kereskedőkkel szemben, függetlenül attól, hogy a sarki boltban, vagy külföldi weblapról vásárolnak. A kirívó a tisztességtelen gyakorlatot feketelistában rögzítették. A listán szereplő esetek mindig tisztességtelennek minősülnek, így nincs szükség az esetenkénti értékelésre. A 31 pontból álló lista kizárólag uniós szinten módosítható. Feketelistás gyakorlatnak minősül például a csalogató reklám, a különleges ajánlat (pl. csak ma!), a piramis rendszerek, a gyógyító hatással kapcsolatos valótlan állítások...stb.

A fogyasztóvédelmi törvény módosítása jelentősen emeli a kiszabható bírságokat, valamint meghatározza azoknak a kiemelt jogsértéseknek a körét (például gyermek- és fiatalkorúakkal szembeni, a fogyasztók életét, testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, a fogyasztók széles körét érintő, illetve az ismételten elkövetett jogsértések), amikor a bírság kiszabása kötelező. A fogyasztóvédelmi bírság minimumát és maximumát főszabályként a vállalkozás előző évben elért nettó árbevételéhez igazodva, sávosan határozza meg a módosítás, így a bírság akár milliárdos összegű is lehet.

Gyorsabb bírósági és végrehajtási eljárások

Elfogadta a parlament a polgári peres eljárásokról és a végrehajtásról szóló törvény módosítását is, valamint azt az új jogszabályt, amely bővíti a közjegyzői eljárások körét.

A polgári eljárások gyorsítását célzó módosítások egy része a kisebb súlyú vagyoni viták gyorsabb elintézését, a fizetési meghagyásos eljárás modernizálását, illetve a gazdasági ügyek peren kívüli elintézését szolgálja. A módosítás a gyorsított perek körébe vonja a kisebb súlyú ügyeket és az egyszerűbb megítélésű jogvitákat is. A tényleges jövedelmi és vagyoni viszonyokra, valamint a bíróságok teherviselő képességére figyelemmel egymillió forint lesz az e körbe tartozó vagyonjogi perek értékhatára. Könnyebb lesz a kölcsönnel kapcsolatos igényérvényesítés a fentieken túl akkor is, ha annak létrejöttét közokirat, vagy teljes bizonyítóerejű magánokirat bizonyítja. A gyorsított eljárásban kiemelt szerepe lesz a 60 napon belül kitűzendő tárgyalásnak, illetve annak is, hogy a vitát a lehetőségekhez képest már az első tárgyaláson el kell bírálni. Az előre be nem jelentett tanúkat a felek kötelesek lesznek magukkal hozni, és a bizonyítási indítványokat is legkésőbb az első tárgyaláson kell majd előadni.

A fizetési meghagyásos eljárásokban is egymillió forintra emelkedik az eddig kétszázezres értékhatár, azaz az egymillió forint alatti követeléseket kizárólag fizetési meghagyás útján lehet majd érvényesíteni. 2009. júliusától elektronikusan is be lehet majd adni a kérelmet, amely az internetről is letölthető lesz.

A jogi személyek megyei bíróság előtti, azaz bonyolultabb, vagy magasabb perértékű peres eljárásaiban a módosítás kötelezővé teszi a jogi képviseletet. Emellett a gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereiben a kötelező lesz az előzetes egyezkedés, illetve annak megkísérlése. Ennek értelmében a keresetlevélhez csatolni kell majd azt az okiratot, amellyel a felperes igazolja, hogy megkísérelte a jogvitát közvetítői eljárás (mediáció) keretében rendezni.

Bővül a közjegyzők szerepe

Szélesebb körben elkerülhetők lesznek az akár évekig húzódó pereskedések, és jelentősen egyszerűsödik a perbeli bizonyítás is, a közjegyzői tevékenység bővítésével. 2009-től lehetőség nyílik majd a közjegyző előtti előzetes bizonyításra és igazságügyi szakértő közjegyző általi kirendelésére. Igazságügyi szakértő kirendelését jelenleg ugyanis peren kívül is kizárólag a bíróságtól lehet kérni. 2009-től azonban a közjegyzők is jogosultak lesznek szakértő kirendelésére.

A közjegyző által kirendelt szakértő véleményét egy későbbi bírósági eljárásban szabadon fel lehet majd használni.  következő évtől a közjegyzőknek is lehetőségük lesz arra, hogy a bírósági eljáráshoz hasonlóan előzetes bizonyítást folytassanak le. Előzetes bizonyításnak lehet helye akkor, ha akár egy per megindítása előtt, akár annak folyamatban léte alatt valószínűnek mutatkozik, hogy a bizonyítás később már nem lenne sikeresen lefolytatható, vagy jelentős nehézséggel járna, illetve, ha valószínűsíthető, hogy a bizonyítás előzetes lefolytatása a per ésszerű időn belül történő lefolytatását, illetve befejezését elősegíti.

Jövő év január 1-jével átalakul a végrehajtási árverezés szabályozása is. Az árverésen szóban és elektronikusan is lehet majd ajánlatot tenni. Az árverési eljárás két fő szakaszból áll majd. Az első szakasz az elektronikus árverési hirdetmény közzététele és az árverés napja közötti időszak. Ekkor csak elektronikus úton lehet ajánlatot tenni. A második szakasz a hagyományos árverés, amely meghatározott helyen és időben zajlik, ekkor lehet személyesen is licitálni. Az ingóságoknál csak akkor lesz lehetőség elektronikus árverésre, ha a vagyontárgy jelentősebb értékkel bír és őrzéséről a dolog természeténél fogva nem kell gondoskodni vagy az értékesítésre fizikailag rendelkezésre áll. A zálogtárgyat is lehet majd egyszerűsítetten értékesíteni, ez a zálogjogosult számára jóval egyszerűbb és olcsóbb igényérvényesítést jelent. A végrehajtás ilyenkor kizárólag a zálogtárgyra történik. Az adós egyéb vagyona nem vonható végrehajtás alá akkor sem, ha a zálogtárgyból befolyt összeg a követelést nem fedezi.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK