A víz hozza a következő válságot

2008.06.17. 12:09

A víz az éghajlatváltozás által legerősebben befolyásolt erőforrás. A vízzel kapcsolatos gazdasági tevékenység napjainkban az olajénak már mintegy a felét teszi ki, és egyre többet kell rákölteni. Az energihordozóhoz hasonlóan, itt is a túlhasználat a krízis egyik fő oka, de a klímaváltozás is jócskán belejátszik.

Egyszer nincs, máskor túl sok van belőle - víz esetében egyik helyzet sem jó, mindkét helyzetben jókora plusz költségekkel számolhat a társadalom és a gazdaság. Miközben egyre gyakoribbak az áradások, egyre nehezebben és egyre drágábban jutunk hozzá a vízhez, amely sokak szerint egy soron következő nagy világválság elsőszámú kiváltója lehet. A vízzel kapcsolatos költségek egyre emelkednek, amit az élelmiszeráraktól a közműszámlákon át az egészségügyi kiadásokig számos területen lehet tapasztalni.

A Föld teljes vízkészletének mindössze mintegy 2,5 százaléka édesvíz, és ennek hasznosítható része csak 0,6 százalék. A vízigény azonban ennek a készletnek csupán töredéke, a fő gondot az egyenlőtlen eloszlás jelenti. A legtöbb vizet a főleg mezőgazdasági öntözéshez használják (70 százalék), a háztartások átlagos fogyasztása 10 százalék alatti, az iparé 20 százalék körüli - olvasható Somlyódi László akadémikus elemzésében.

Elvándorlás

A vízhez való egyszerű hozzájutás már ma sem természetes a világ számos pontján. Jelenleg több mint 1 milliárd ember él biztonságos ivóvízellátás, és 2,6 milliárd megfelelő szennyvízelvezetés nélkül. A vízválsággal kapcsolatos szükséges fejlesztések költsége globálisan 6000 milliárd dollárra tehető a következő 3 évtizedben. A változások hatására régiónként nagyon eltérő mértékű gazdasági visszaesés, és az egyre kevésbé élhető területekről való elvándorlás jelentős megnövekedése várható 2030-ig - írja a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia.

Magyarország klímája valószínűleg mediterrán irányba fog eltolódni, magasabb átlaghőmérséklettel, kevesebb nyári csapadékkal és növekvő szélsőségekkel, árvizekkel, szárazsággal - gyakoribb vízkorlátozással. Miközben egyre több vízre lesz tehát szükség a kieső csapadék pótlására például a mezőgazdaságban, egyre nehezebb lesz hozzájutni az éltető elemhez. A tavak felülete várhatóan csökken és növekszik a sótartalom, az elsivatagosodás miatt elterjedhetnek a szárazságtűrő fajok.

Forrás: International Water Management Institute
Vízhiányos területek a földön: piros - súlyos vízhiány; sárga - romló vízhiány; bordó - az infrastrukturális fejletlenség miatti vízhiány; kék - kicsi vagy nem létező vízhiány; szürke - nem becsült vízhiány

Az éghajlatváltozás a települési és az ipari vízgazdálkodást is érinti hosszabb távon. Az ivóvízellátás és általában a közműves vízellátás mintegy 90 százalékban felszín alatti vizeken alapul. A talajvizek és a rétegvizek tekintetében az Alföld térsége és a Dunántúli-középhegység karsztvíz-készlete is veszélyeztetett. A szakemberek szerint a növekvő párolgás a felszín alatti vízkészlet drasztikus csökkenését okozhatja.

A trenddel szemben

A globális trenddel szemben Magyarországon a rendszerváltás óta 30-40 százalékkal csökkent a vízfogyasztás, így a vízi közművek sokszor túlméretezettek (Budapest vízfogyasztása az agglomerációba költöző családok miatt szintén csökken). A vízbeszerzési források és vízminőség tekintetében Magyarország ma még kedvezőbb helyzetben van nyugat-európai társaihoz képest. Ennek ellenére a következő időkben itthon is fel kell készülni az árvizekre és aszályos időszakokra. Az ivóvíz védelme érdekében a felszín alatti vízkészletek igénybevételét csökkenteni kell, és javítani kell a szennyvíztisztítás hatásfokát. Új víztakarékossági módszereket kell kidolgozni, a vízhasználat hatékonyságát növelni kell.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK