Jövedelemstop a managereknek

Franciaország júliusban kezdődő EU elnöksége új szélirányt jelenthet az Unió vitorlájában a vállalatvezetés terén. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter vezetésével ugyanis új irányelvtervezet készül az aránytalanul magasnak tűnő cégvezetői fizetések és végkielégítések korlátozására - írja a Világgazdaság csütörtöki számában.

Lagarde szerint a kiugróan magas vezetői juttatások a rosszul teljesítő vállalatok esetében "botrányosak". A pénzügyminiszter-asszony úgy fogalmazott, hogy semmi baj nincs azzal, ha valaki jól dolgozik és nagyon sokat keres, de az indokolatlanul magas kifizetéseket korlátozni kell.

Lagarde asszony terve a német nagykoalíció szociáldemokrata felében népszerű, hiszen az SDP már régóta szeretne ilyen célú törvényt alkotni, azonban a CDU részéről úgy nyilatkoztak, hogy az EU-nak szerintük ilyen ügyben nincs kompetenciája. Így nem tudni, hogy összeáll e- az EU döntéshozatalában már sokszor fő hangsúlyhoz jutó francia-német tandem. Ráadásul Joaquín Almunia pénzügyi biztos sem szólított fel jogalkotásra - tudjuk meg a Világgazdaságból.

Pro és kontra

A javaslat megosztja az érintetteket, és természetesen mellette és ellene is szólnak érvek.

A gyorsan növő manageri fizetések és az alkalmazottak közötti bérolló egyre inkább szétnyílik, holott a felsővezetők növekvő hozzáadott értékaránya egyáltalán nem nyilvánvaló. Ezért a javaslat a közvélemény támogatására számíthat, így politikailag is kifizetődő. Ráadásul a tulajdonosok sokszor nem képesek a cégvezetők ellenőrzésére.

A közgazdasági érvek azonban inkább a javaslat ellen szólnak, mint általában a piaci mechanizmusokat korlátozó intézkedések esetében. A managerek közötti versenyt ugyanis csak korlátozások nélkül lehet megteremteni, hiszen a magas bérek nem csupán közvetlenül motiválják a vezetőket, hanem versenyhelyzetet is teremtenek közöttük a jó vezetői állásokért, így mind egy korlátozás mind a cégek versenyét a vezetőkért, mind a vezetők versenyét a jó pozíciókért korlátozza, aminke hatékonyságcsökkenés lehet a következménye.

A felsővezetőkkel alkalmazása ráadásul két egyenrangú fél által kötött szerződés alapján történik, így az ebbe való beavatkozás jogilag is aggályos.

Éppenm ezért a kérdés kezelésére alternatív megoldási javaslatok is érkeznek. Hollandia például a manageri jutalmakra különadót vezetne be.