Nem változtatott az EKB a kamaton

Vágólapra másolva!
Az Európai Központi Bank (EKB)  csütörtöki döntésével változatlanul, 4,00 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát, tekintettel arra, hogy változatlanul fennáll az infláció felgyorsulásának a veszélye. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Vágólapra másolva!

Az EKB alapkamata tavaly június óta változatlan.

Az elmúlt hónap inflációs adatai rávilágítanak az EKB dilemmájára: miközben a gazdaság igényelné a monetáris szigor enyhítését, a kőolaj és az élelmiszerek árának emelkedése viszont fűti az inflációt.

Az euróövezetben májusban minden várakozást meghaladva, ismét átlagosan 3,6 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Áprilisban 3,3 százalékos, előtte márciusban is 3,6 százalékos volt a tizenkét havi infláció az euróövezetben, mint most májusban megint: ez az ütem a rekord a közös statisztika 1997. januári bevezetése óta. A tizenkét havi infláció tavaly szeptember óta van az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos célja fölött.

Várakozások: érik a kamatemelés

Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet csütörtökön azt mondta, "nem biztos, de lehetséges", hogy a bank a következő, júliusi kamatértekezletén "esetleg kis kamatmozdulatot tesz".

A bank a gazdasági növekedési és az inflációs előrejelzések egyidejű emelésével jelezte, hogy inkább szigorítás érik hosszabb távon, semmint enyhítés.

Az EKB előzőleg, a csütörtöki kamatdöntésével, ismét változatlanul, 4 százalékon hagyta az irányadó, kéthetes refinanszírozási kamatminimumát.

A döntést kísérő kommentárjában a bankelnök elmondta, hogy az EKB - a negyedévenként esedékes felülvizsgálattal - 1,5-2,1 százalékra emelte az euróövezet idei gazdasági növekedésére szóló előrejelzését a márciusban jósolt 1,3-2,1 százalékról. Decemberben 1,5-2,5 százalékot valószínűsített erre az évre. Az EKB 2005 végén felülvizsgált felfogása szerint az euróövezetben az árstabilitás szempontjából fenntartható potenciál közelebb van évi 2,0 százalékhoz, mint az addig számított 2,5 százalékhoz. A jövő évi növekedésre szóló előrejelzését ellenben csökkentette, 1,0-2,0 százalékra a márciusban jósolt 1,3-2,3 százalékról.

Az EKB véleménye eszerint más, mint az Európai Bizottságé. A bizottság az április végén megjelent tavaszi előrejelzésében 1,7 százalékra csökkentette az idei GDP-növekedési előrejelzését az euróövezet számára a februárban jósolt 1,8 százalékról. Ráadásul május végén az EU pénzügyi biztosának szóvivője azt mondta, az évi átlagos növekedés 1,7 százaléknál is kevesebb lehet majd az idén, a kőolaj rekordról rekordra emelkedő ára miatt, azonban - tette hozzá - még korai módosítani a hivatalos előrejelzést.

Ugyanakkor az EKB 3,2-3,6 százalékos évi átlagos inflációt vár idén az euróövezetben; márciusban 2,6-3,2 százalékot, decemberben 2,0-3,0 százalékot jósolt erre az évre. Jövőre 1,8-3,0 százalékos évi átlagos inflációra számít, márciusban 1,5-2,7 százalékot valószínűsített a jövő évre.