Jövőre már működhet a pozitív adóslista

Nincs már szakmai akadálya a pozitív adóslista bevezetésének - mondta az [origo] kérdésre Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára a szervezet keddi sajtótájékoztatóján. Felcsuti Péter, a szövetség elnöke pedig arról beszélt, hogy a forint erősödése csak technikai jellegű, és vége a bankok aranykorának: idén már csökkent a pénzintézetek nyeresége.

A szövetség főtitkárától megtudtuk, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a bankszövetség közreműködésével kidolgozta a pozitív adóslista bevezetésének megvalósítható és az adatvédelmi követelményeknek is megfelelő módját.

Így már csak politikai kérdés, hogy mikor foglalkozik a kormány a témával és mikor viszi az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosításokat az Országgyűlés elé. Nyers Rezső szerint, ha más problémák nem kötik le a kormánytagok és a képviselők idejét, akkor a parlament már ősszel tárgyalhat a szükséges törvénymódosításokról, és akár jövő év elejétől működhet a rendszer.

A tervek szerint a pozitív adóslista úgy működne, hogy a bankok egy adatbázis számára kötelezően leadnák hitelezőik hitelekkel és azok visszafizetésével kapcsolatos adatait, azokhoz a többi bank azonban csak akkor férhet majd hozzá, amikor az adós egy másik banknál hitelt akar felvenni.

Nincs gazdasági alapja a forinterősödésnek

A rendszer bevezetése esetén a hitelintézetek az adatbázis segítségével fizetési hajlandóságuk alapján kategóriákba sorolhatják ügyfeleiket. Így a jó adósok a kisebb kockázat miatt alacsonyabb kamatok mellett juthatnak hitelhez. A rendszer bevezetésével a széles ügyfélkörű, régen működő pénzintézetek elvesztik versenyelőnyüket, a feltörekvő bankok viszont jól járnak.

A forint utóbbi hetekben tapasztalt erősödése technikai természetű és annak nincsenek az ország gazdasági helyzetéből következő okai - mondta a rendezvényen Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója. Hangsúlyozta, hogy a forint erősödése csökkenti a magyar bankok nyereségét. Azok ugyanis elsősorban forintbetéteket gyűjtenek és devizahiteleket nyújtnak, ezért eszközállományuk forintban számolva leértékelődött.

Ellentmondásos jelenleg a bankszektor helyzete - állította Felcsuti Péter. Az idei és a tavalyi első négy hónap adatainak összehasonlítása alapján a magyar bankok mérlegfőösszege 23 százalékkal nőtt, adózás előtti nyereségük viszont 33 százalékkal csökkent. Ezek a számok is jelzik, hogy a bankszektor 7-9 évig tartó aranyévei elmúltak: ma már a lassulás és a kockázatok növekedése jellemzi a pénzintézetek működését.

Miért csökken a bankok profitja?

A bankszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a bankok hitelállományainak bővülése ma már a kockázatok és a céltartalék képzésének növekedésével jár, ami csökkenti a bankok nyereségét. A pénzintézetek ez ellen kockázatkezelési rendszereik javításával védekeznek, és e legszélsőségesebb esetekben is csak nyereségük mértékét teszik kockára, tőkéjüket nem.

A korábbi évekhez képest az idei év elején lassult a bankok hitelállományának bővülése. A tavalyi első négy hónap adatainak összehasonlítása alapján a lakossági hitelek 28 százalékkal, a vállalati hitelek 18 százalékkal, az önkormányzatiak 4 százalékkal bővültek. Ez utóbbi adatban azonban nincsenek benne az önkormányzatok utóbbi időben nagyon elterjedt kötvénykibocsátásai.

Ugyanakkor a lakossági betétek 7 százalékkal, a vállalatiak 21 százalékkal, az önkormányzatiak 94 százalékkal növekedtek. Az önkormányzatok elsősorban a kötvénykibocsátásból befolyt összegeket az uniós pályázatok önrészére tartalékolják, a vállalatok takarékoskodása azonban azt jelzi, hogy nem akarnak vagy nem mernek beruházásokba kezdeni.

Fordulat a gazdasági helyzet megítélésében

Változás érezhető a magyar gazdasági, politikai és civil szereplők gondolkodásában - állította Felcsúti Péter. A bankszövetség elnöke örvendetesnek tartja, hogy kormánypárti és ellenzéki politikusok körében is egyre több szó esik a gazdaságpolitikai fordulat szükségességéről.

Szerinte egyetértés kezd kialakulni a gazdasági és politikai szereplők között arról, hogy a foglalkoztatottság növelése nélkül nem képzelhető el a gazdasági növekedés gyorsulása. Óva intett azonban attól, hogy a bruttó hazai termék (GDP) értékének az élelmiszerek árának emelkedése miatt várható 1 százalékos növekedését valaki fordulatnak értékelje.

A bankszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy helytelennek tartja, hogy a Magyar Nemzeti Bankot a kormány vagy az ellenzék politikai alapon támadja vagy nyomás alá helyezi. Ezért ilyen esetekben a bankszövetség "zsigeri" alapon szolidáris a jegybankkal.