Erős marad a forint

Vágólapra másolva!
Évek óta nem látott magasságokba erősödik a forint az euróhoz képest - bár a korábbi sávhatárt még nem lépte át -, ami elvileg nem jó az exportőröknek, jó viszont a külföldre utazóknak. Az exportőröket azonban sokkal inkább a külpiaci konjunktúra befolyásolja, a nyaralóknak pedig - mivel a várakozások szerint fennmarad az erős árfolyam - nem érdemes megrohamozni a valutaváltókat, később sem drágul az euró.
Vágólapra másolva!

Pénteken öt és féléve nem látott erősödésben zárt a forint a bankközi devizapiacon, a 240,8 forintos eurókurzusnál csak 2003. január 16-án - még bőven a sáveltolás előtt -, illetve az azt megelőző napokban járt lejjebb a jegyzés, akkor a záróárfolyam 234,69 forint volt. Tegnap enyhe gyengüléssel, de még mindig bivalyerősen fejezte be a napot az árfolyam, záráskor 241,56 forinton állt az euró, ami három és egynegyed éves csúcs.

A Reuters legfrissebb elemzői felmérése szerint a forint erősödése - amelyet a februárban eltörölt lebegtetési sáv széléhez közeli opciós pozíciók kiütése is hajtott - akár folytatódhat is, de az elemzők többsége szerint a magyar fizetőeszköz árfolyama az euró ellen nem marad meg tartósan a sáv széle, 240 közelében.

A magyar valuta erősödése - egalábbis rövidtávon - tartósnak tűnő erősödését több folyamat is támogatja, ezek között a legjelentősebb talán a stabilan magas devizahitelezés, az idei első negyedévben csak a lakosság hozzávetőleg 6 milliárd euróértékben vett fel devizahiteleket, ez a vállalati hitelfelvételekkel 11-12 milliárd euróra bővül. Erről az oldalról a forint árfolyama tehát erősen támogatott - s a jelek nem arra mutatnak, hogy ebben vátozásra kellene számítani.

A monetáris politika ugyancsak hozzájárul a magyar valuta erős árfolyamához, az inflációs célhoz ugyanis erős forint kell, s a monetáristanács kommunikációjában nem hagy(ott) kétséget afelől, hogy amennyiben az inflációs cél elérése megköveteli, nem habozik megtenni a szükséges lépéseket. Ez pedig nem azt sugallja, hogy lezártnak tekintené a kamaemelési ciklust - bár az elemzők úgy vélik, hogy nyáron már szünet következik.

Akinek jó, és akinek rossz

Korábban - már a mostaninál számottevően gyengébb forint esetében is - meglehetősen hangosan tiltakoztak az exportőrök az erős árfolyam ellen, ez most mintha nem, vagy csak kevéssé mutatkozna. Már az is meglepő volt, hogy viszonylag különösebb zúgolódás nélkül "belementek" az árfolyamsáv eltörlésébe. Emögött vélhetően az áll, hogy az árfolyamnál lényegesen nagyobb mértékben befolyásolja a külpiaci esélyeket a külpiacok konjunktúrájának alakulása. Márpedig a legutóbbi külkereskedelmi adatok aggodalomra okot adónak semmiképpen sem nevezhetőek. Más a helyzet persze, ha a forint erősödése - amint az most látszik - fennmarad, további 10-20 százalékos izmosodás feltehetően már nagyobb érvágást jelent.

Másik oldalról az erős forint kifejezetten kedvező a behozatal esetében, s a magyar kivitel importhányada magas, 60 százalék körüli. Mindenesetre nehét megítélni a trendszerű forinterősödés külkereskedelmi hatásait, ilyen ugyanis még nem volt, korábban - bár nagyokat lengett a kurzus - fél éven belül általában mindig visszajött az árfolyam.

A turisztikai szezon beindulásával a kiutazók mind fokozottabban figyelik az árfolyamot, s a mostani folymatoknak egyértelmű nyertesei lehetnek. Erős forint mellett lényegesen olcsóbban jutnak hozzá a nyaralás során elköltendő euróhoz. Igaz, ez leginkább pár hónappal a korábbi árfolyammal összevetve érvényes, aki tehát elhalasztotta devizavásárlásait, mindenképpen jól járt. Most már viszont talán nem kell nagyon bespájzolni euróból, a jegyzés ugyanis a várakozások szerint nem gyengül lényegesen, sőt. Az általunk megkérdezett valutaforgalmazók tapasztalatai azt utatják ezzel együtt, hogy a kiutazók biztos, ami biztos alapon növekvő mértékben vásárolnak eurót az erősödési trend beindulása óta.

A devizahitelesek ugyancsak nyerőben vannak, a kölcsönt ugyanis a mostaninál nagy valószínűséggel mindenképpen gyengébb kurzuson vették fel, így ugyanazért a devizamennyiségért most kevesebb forintot kell törleszteni. Az, hogy a mostani jegyzés mellett érdemes-e devizában eladósodni, az árfolyamkilátásoktól függ. Az elemzői konszenzus 2009 végére 253 körüli eurót jelez előre, ez a prognózis az utóbbi hónapokban enyhén ereszkedő volt - márciusban és áprilisban még 256 forint felett volt a jövő év végére vonatkozó várakozás.

Lesz-e fordulópont?

Fordulópont addig vélhetően nem lesz, amíg a mostani magas szinteken marad a devizahitelezés. Ez vagy külső hitelpiaci sokk, vagy jelentős szabályozásbeli változások nyomán eshetne jelentősen, vagy állhatna le. Az előbbi bekövetkeztét nem lehet prognosztizálni, az utóbbi pedig a jegybanki kommunikáció alapján nem tűnik valószínűnek.

A pakliban persze elvileg mindig benne van egy jeletősebb szigorítás lehetősége, de úgy tűnik, mintha az MNB nem lenne nyitott erre, vagy nem tartaná piackomfortnak. A régióban láttunk már ilyet, Lengyelországban 2002-ben például komoly szigorításokat, például jövedelemkorlátokat vezettek be a hitelfolyósítás szabályozásában, de Romániában is szorítottak - fedezet előírásával - a feltételeken.

A devizahitelezés durva visszaesése tehát extrém szcenáriónak tűnik, s bár a nyáron elképzelhető enyhe visszaesés a jegyzésben, a várakozások szerint 250 forint fölénem fut az euró kurzusa. A legutóbbi elemzői konszenzus június végére 245-ös szintet mutat, az év végére pedig 250-et, ugyanannyit, mint egy hónappal ezelőtt. Az év végi előrejelzések azonban továbbra is nagyon széles sávban, 242 és 275 között szóródnak.